Igaz, hogy jelen gazdasági helyzetben - főleg itthon - nincs lehetőségünk annyit motorozni, mint amennyit a szívünk diktálna, így a tesztmotorba összesen 7500 kilométer szaladt, ám ez a táv igencsak mozgalmasan telt. Az S1000RR minden téren fantasztikusan teljesített, és minden egyes alkalommal amikor csak ráültem, megdöbbentett elmebeteg erejével. Ráadásul ezt a konkurenseknél átlagosan 20 lóerővel nagyobb teljesítményt úgy tudta átvinni a talajra, mint semmilyen más korábbi sportmotor.
Még mindig a legjobb ezres?
Ismerkedésünk alatt igyekeztem a legkülönfélébb szituációkba erőltetni a - mint a teszt legelején kiderült - több mint 200 lóerős gépet. Kergetőztem vele szerpentinen, kivittem pár pályanapra, sokszor használtam városi rohangálásra, két személlyel is túrázgattam vele, de a legemlékezetesebb nyilvánvalóan az a németországi utazás volt, amikor a híres-hírhedt Zöld Pokolról, azaz a Nürburgring Nordschleiféről készítettem bemutatófilmet. Az "Öreg Ring" óriási élményt nyújtott és még abban is a "segítségemre" volt, hogy leteszteljem, miként viseli az RR, ha nem a fényesbbik fele van az ég felé... És a BMW még ezen a fronton is kiválóan teljesített!
A közösen töltött év után bátran kijelenthetem, hogy az S1000RR messze a legjobb jelenleg kapható sportgép. Idén érkezett egy új kihívója, méghozzá a ZX-10-es Kawasaki, amit volt szerencsém kipróbálni a Metzeler Interact gumik bemutató tesztjén. Mindössze egyetlen 20 perces menetet kínozhattam a Cartagena versenypályán, tehát semmiképp sem mondhatok mindenre kiterjedő véleményt a két motor közötti különbségről, azonban az egyértelmű volt, hogy a BMW sokkal-sokkal nyomatékosabb, a futóműve precízebb mint japán vetélytársáé, az üléspozíció pedig magabiztosabb kezelhetőséget biztosít. Ellenben a Kawasaki sokkal finomabban működik. Egyrészt az összes kezelőszerve (fék, kuplung, váltó, gázreakció, stb.) puhábban, kellemesebben használható, másrészt az elektronikai segédletei is kevésbé agresszívek. Kivéve a kipörgésgátlót, ez a BMW-n is rendkívül kifinomult, és - a Kawáéval ellentétben - egy dőlésszög érzékelő adatait is figyelembe veszi.
Szóval a ZX-10-es Kawasakihoz - és úgy általában a többi japán ezreshez - képest az S1000RR-en mindenhez férfiasabb mozdulatokra, és több láb-, illetve kézerőre van szükség, a nagyobb ellenállású gázkartól kezdve, a nehezebben működtethető kuplungkaron át, egészen a keményebb váltóig. Ha valakinek gyenge a csuklója, vagy finnyás az előbb felsoroltakra, az inkább válasszon japán motort. Habár én sosem hallottam ilyenről, csak olyanokról, akik - hozzám hasonlóan - áradoztak az RR-ről. Nem is csoda. A motoros szaksajtó világszerte a BMW új sportgépét találta kategóriája legjobbjának, sőt, a brit MCN (Motorcycle News) ezres összehasonlító tesztjét idén is az S1000RR nyerte.
Előnyök, hátrányok
Kevés sportmotorról mondhatjuk el, hogy hosszabb távon is viszonylag kényelmesen el lehet vele utazgatni, de azért van egy-két olyan gép ebben a kategóriában, amivel akár néhányszáz kilométert is megtehetünk problémamentesen. Ilyenek a 2000 után gyártott Suzuki GSX-R-ek, a 2004 és 2006 közötti Yamaha R1-ek, a 2007 utáni Honda Fireblade-ek, na és a BMW S1000RR. Sokszor mentem vele két személlyel több száz kilométeres távokat, és az utasom sosem panaszkodott, sőt kényelmesebbnek találta, mint sok csupaszmotort. Viszont az is hozzátartozik az igazsághoz, hogy a magasabb plexi elengedhetetlen feltétele a gondtalan utazásoknak, és a japánokénál nehezebben járó gázmarkolat működtetéséhez is férfiasan erős csuklóra van szükség, ami egy kicsit megnehezíti a hosszabb távolságok leküzdését. Ezek szerint mégis csak jók lehetnek valamire a pornó oldalak...
Nos, az előnyökről írtam már eleget, hiszen tulajdonképpen csak azokról lehet írni az RR kapcsán. De most nézzük, mik a hátrányai. Több motornál is előfordult - az enyémnél is - hogy versenypályán, erős igénybevételnél túlmelegedtek az első Brembo féktárcsák és elvetemedtek. Ettől ütni kezdtek, ami a fékkaron erős pumpálás formájában jelentkezett.
Akciós RR-ek
Úton-útfélen azt kérdezik tőlem a motorosok, hogy valóban olyan jó gép-e az RR, mint ahogy mondják. A válaszom: egyértelműen igen. Mindent összevetve magasan kategóriája legjobbja, annyira, hogy tettem is egy ajánlatot az importőrnek a tesztgép megvásárlásával kapcsolatban. A tervem az volt, hogy eladom az autómat, és az árából veszek valami szakadt csotrogány négykerekűt, meg ezt a BMW-t. Hiszen ezzel el tudok mászkálni a mindennapokban is, az ABS megvéd a problémás helyzetekben, a kipörgésgátló vigyáz rám a váratlan szituációkban, a többi erényt pedig már kitárgyaltam korábban. Sajnos mire megtettem az ajánlatomat, már elkelt a gép, de öröm az ürömben, hogy nagyon is jó helyre került. Egy vadiújat viszont sehogy sem engedhetek meg magamnak, úgyhogy egyelőre marad az autókázás. Pedig most érné meg igazán S1000RR-t vásárolni, hiszen az év végéig félmillió forint értékű ajándékot adnak hozzá ajándékba: utcára is homológ Akrapovic kipufogódobot és HP kiegészítő csomagot. A csomag egy fékkarból, egy kuplungkarból és egy első lábtartó szettből áll, előbbiek erő hatására felhajlanak, így nem deformálódnak egy esetleges eldőlés után, továbbá több fokozatban állíthatók a vezető tenyérméretének megfelelően. A lábtartó rendkívül nagy szilárdságú alumíniumból készül, ami szintén ellenáll egy esetleges borulásnak és a fék- valamint a kuplungkarokhoz hasonlóan több irányban állítható. Lehet, hogy szakmát kéne váltanom és rendesen kigyúrni a bankrablás témát..? Na azt azért nem, de egy lottó szelvényt biztosan veszek, és ha netán bejönne a dolog, az első utam a legközelebbi BMW márkakereskedésbe fog vezetni, az tuti!