A történelem képes összehozni furcsa, mondhatni bizarr eseményeket. Ugyan mi másnak lehetne nevezni azt, hogy a britek igáját nagy nehezen lerázó India pont a gyarmatosítótól, pontosabban a brit Royal Enfieldtől rendelt 800 darab 350-es Bulletet az ötvenes években, hogy megvédje határait. Mi több, olyan szoros lett az együttműködés, hogy 1955-ben Madrasban (ma Chennai) is beindult az eredetileg angol vasak összeszerelése. 1960-ra oda fajultak a dolgok, hogy már az alkatrészek is Indiában készültek. Az indiaiak ehhez képest csak 1990-ben szálltak be tulajdonosként is a cégbe, viszont innen már csak négy év telt el addig, hogy Royal Enfield egyesüljön a német neve ellenére indiai, tőkeerős Eicher Grouppal.
Üstökös a szubkontinensről: Royal Enfield Meteor 650
Az Új-Delhiben működő vállalat mára nemcsak a Royal Enfield egészére tette rá a kezét, hanem időközben megvásárolta a motorversenyzés világában nagy névnek számító Harris Performance Products Limited nevű angol vállalatot is. Minden azért nem annyira szép és jó, mert még ugyanebben az évben, 2015-ben a hatalmas áradások és esők a szó legszorosabb értelmében majdnem mindent elmostak, amit az évtizedek alatt sikerült felépíteni. A lényeg, hogy a Royal Enfield ezt is túlélte és tovább virul.
Ahogy Indiára úgy általában, a Royal Enfieldre sem volt jellemző az eszeveszett rohanás, így modelljei eléggé retrós benyomást keltettek úgy a küllemüket, mint a műszaki tartalmukat illetően. Mostanára azonban némileg felgyorsultak a dolgok, amit jól bizonyít a pár napja leleplezett Royal Enfield Meteor 650 is. Noha a dizájn továbbra sem űrkorszaki, azért a tervezők már tettek néhány puhatolózó gesztust a 21. század irányába: a lámpák szigorúan kör alakúak, de LED-esek, ami a megjelenésen kívül a biztonságnak is jót tesz. A műszeregység mutatói még nem pixelekből állnak, de azért beépítettek középre egy digitális kijelzőt, hogy haladjanak a korral. Meghallva az idők és az ügyfelek szavát, immáron az USB-csatlakozó is az ellátmány részét képezi, de minden más a klasszikus iskola szerinti, ahogy azt elvárják a rajongók.
A több helyütt is látható acélcsővázra szerelt alkatrészek igencsak tisztességes daraboknak tűnnek, legyen szó a fordított teleszkópvillás első, valamint az állítható rugó-előfeszítésű hátsó futóműről, az elöl 320, hátul 300 milliméter átmérőjű tárcsát felvonultató, természetesen ABS-szel kiegészített fékrendszerről, vagy éppen a szép, 15,7 literes csepptankról. Jóllehet, a gyári specifikációból nem derül ki a fogyasztás, a kéthengeres, 648 köbcentis, 47 lóerőt és 52,3 Nm nyomatékot előállító motor valószínűleg a legendásan könnyűkezű Spritmonitor-közösséget is meggyőzné. A Meteor 650 tehát egyáltalán nem tűnik rossznak, sőt. Hha még „jóárasítják” is, akkor minden esélye megvan arra, hogy ne csak egy átszáguldó, ahogy-jött-úgy-ment üstökös legyen a motorkerékpár-piac egén. Mi több, a Royal Enfield Enfield Meteor családjának tagjai immáron Magyarországon is elérhetőek, ha valaki személyesen is megcsodálná az indiai márka újdonságait.
Eppur si muove: Lambretta X125
Bár másként, mint a Royal Enfield, a Lambretta is az állandóságot képviseli a piacon, de ez nem azt jelenti, hogy a cég elmaradna a fejlesztésekben – inkább saját tempójában követi a trendeket. „Eppur si muove” kiáltana fel Galilei: mégis mozog ez, kérem szépen! Erről ad tanúbizonyságot az új Lambretta X125 is, amely a mai igényeknek megfelelő futóművével, sajátos vázával, kétcsatornás ABS-rendszerével és kizárólag LED-es világítási rendszerével tartja a lépést a mezőnnyel.
Hogy A1 jogsival is vezethető legyen a motor, az X125 – a többi Lambrettához hasonlóan – éppen 15 lóerő alatti teljesítményű, ezért is illeti a a gyár a „kimondottan sportos” jelzővel a modellt, mivel szinte 100%-ban kihasználja az EU szabta keretet. A modell tehát biztosan érkezik, és a hírek szerint a nagynevű Lambretta hazai forgalmazójánál is hamarosan elérhető lesz.
Latin szerető szamurájszívvel: Fantic Caballero 700
Ha valakinek úgy tűnne, hogy a márka első kéthengerese, a Caballero valójában egy MT-07 köré épült klasszikus, az kicsit sem téved. A Veneto tartományban működő, 55 éve alapított Fantic vezetői úgy döntöttek, hogy ezúttal a japán gyártóhoz fordulnak segítségért, ám nem elégedtek meg az eredeti CP2-vel. Kissé átfésülhették az erőforrást, ugyanis itt már 75 lóerőt és 68 Nm-t tud a 689 köbcentis sorkettes (MT-07: 73 LE, 67 Nm), ám a szemrevaló körítésnek és a teljesítménynövelésnek ezúttal szó szerint ára van – a Caballero lényegesen drágább a donorként szolgált MT-nél. Míg a Yamaha csupaszmotorja alig 2,8 millió forintba kerül, a Cabbalero 700 az olasz szaklapok szerint kereken tízezer eurós, tehát adókkal együtt 4,1-4,2 millió forintos áron kerülhet az üzletekbe.
Persze a magasabb árért cserébe króm-molibdén acélváz öleli körbe a nyolcszelepest, no és a Marzocchi futómű, valamint a Brembo – kanyar-ABS-es – fékrendszere is megér egy kósza pillantást. A masszív felfüggesztés dacára a Fantic még könnyebb is a Yamahánál, kereken 180 kilóval mérlegel. Ami a Caballero felszereltségét illeti, hozza a kötelezőt, vagyis van egy apró, 3,5 colos TFT-kijelző és okostelefon-párosítási lehetőség, továbbá háromféle üzemmód közül választhat a vezető. Ráadásul a Fantic hazai importőre éppen azon dolgozik, hogy bővítse viszonteladói hálózatát, így a jövőben az ország egyre több pontján bukkanhatnak fel a legendás olasz márka modelljei.