Fővárosunk szívében, a Városligetben rendezték meg az Ezredéves Országos Kiállítást 1896-ban, melyen a magyar közlekedés fejlődését megismertető járműgyűjtemény igen nagy népszerűségnek örvendett. Az érdeklődők annyira el voltak ragadtatva az ideiglenesen épített Közlekedésügyi Csarnokban bemutatott „műtárgyaktól”, hogy a szervezők állandósították a múzeumot.
Bővülő felhozatal
Eleinte csupán vasúti tárlatnak indult a történet, ám Banovits Kajetán igyekezetének és kitartásának köszönhetően báró Dániel Ernő kereskedelemügyi miniszter engedélyezte a Magyar Közlekedési Múzeum megalapítását, így 1899. május 1. óta nyitott kapukkal várják a látogatókat. Mivel a millenniumi közlekedésügyi pavilont csak átmeneti csarnoknak tervezték, a múzeum létrehozásával állandó épületté alakították át.
Kezdetekben a gőzmozdonyok váltották ki a legnagyobb érdeklődést a közönségből, de a közúti közlekedés résztvevői, a hajózás és a vízi építészet is nagy szerepet kapott, továbbá a posta, a távbeszélő, a távírda legfontosabb eszközeinek is volt helye a csodálatos épületben, amely romantikus és eklektikus stílusjegyeket egyaránt felvonultat. Mindemellett régi és újkori fotók, térképek, rajzok, menetjegyek ismertették meg a közlekedés fejlődését a látogatókkal.
A folyamatosan bővülő gyűjtemény hamar kinőtte magát, és már nem volt elengedő férőhely a létesítményben, hiszen repüléstörténeti darabok is bekerültek a csarnokba, így a vezetőségnek el kellett gondolkodnia a bővítésen, illetve felmerült az a lehetőség, hogy elköltöznek a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem mellé. Az első világháború utáni pénzügyi nehézségek miatt ez a terv nem valósulhatott meg, sőt 1944-ben a múzeum sorsa is kétségessé vált, mert bombatalálat érte az épületet.
A múzeum gyűjteményébe sok-sok érdekesség mellett bekerült a Gerle 13 névre keresztelt magyar tervezésű sportrepülőgép is, mellyel a harmincas évek elején a Bánhidi Antal, Bisits Tibor páros a világon elsőként repülte körbe a Földközi-tengert. Százórás útjuk célja az volt, hogy visszanyerjék az emberek repülésbe vetett bizalmát, hiszen akkoriban több repülőgép-szerencsétlenség is történt. Ez sikerült is, elvégre sikeresen hazatértek, mindenki számára bebizonyítva, hogy megfelelő felkészültséggel és odafigyeléssel a repülőgép is megbízható jármű lehet.Megemlékezve erről a 83 évvel ezelőtt történt világraszóló eseményről, 2009-ben Bódi János és Sulyok István elsőként vágott neki ugyanannak az útvonalnak azzal a különbséggel, hogy ők azt közúton, kétkeréken tették meg, a világon szintén elsőként, s a túra után felajánlották motorjaikat a Közlekedési Múzeum számára. Hat évvel később Földi Zoltán és Hankusz Kálmán ismételték meg az utat Magnus Fusion gyártmányú repülőgépükkel.
A robbanás nemcsak a tetőt, illetve a falakat rongálta meg, hanem a gyűjtemény jelentős részét, ezért a múzeum egy ideig nem fogadott látogatókat. Ezt követően sokáig nem történt előrelépés a felújítás ügyében, végül az ötvenes évek alkonyán született meg a döntés, hogy újjáépítik a romos intézményt. A munkálatok 1966. április 2-án értek véget, ekkor nyitotta meg kapuit az új Közlekedési Múzeum, ami 1971-ben kapta meg az országos múzeumi státuszt.
Hamarosan megújul!
Jelenleg az intézmény nem látogatható, tudniillik felújítás miatt 2015. április 15-én hosszabb időre bezárták. A Liget Projekt keretében a világháborús bombatálat előtti állapotba tervezik visszaállítani az épületet, illetőleg új kiállítótérrel bővítenék azt, s ezek a munkálatok terv szerint 2018 tavaszáig tartanak majd.
Addig is az állandó tárlat válogatott darabjait az eredetileg tervezett budapesti Bálna helyett valószínűleg a Millenáris parkban tekinthetik majd meg az érdeklődők, míg a gyűjtemény többi darabjával további helyszíneken találkozhatnak. Hogy pontosan mit, hol és meddig állítanak ki, sajnos nem sikerült megtudnunk, erre vonatkozó kérdéseinkre sem a múzeum, sem a kapcsoló minisztérium illetékeseitől nem kaptunk érdemi választ.