Talán a leggyakoribb ellenérv az elektromos autókkal és motorokkal szemben, hogy sokat veszít majd a telep a kapacitásából, ha már néhány évet és több tízezer kilométert használta az ember. Nos, Péter tapasztalatai alapján aligha kell attól tartanunk, hogy az akksicsere költsége lesz majd a keserű pirula, ha e-robogóra váltunk.
A csekély fenntartási költségekről árulkodik az abroncsok 30-35 ezer kilométeres futásteljesítménye és a nagyjából egyforintos kilométerköltség is. Érdemes összehasonlítani: egy átlagos, ötvenes, benzines robogó úgy 600 ezer forintnyi benzint pöfékelt volna el az eddig megtett, 39 501 kilométer alatt, míg az elektromos NIU „tankolása” 40-50 ezer forint volt – komoly különbség
Pár napja számolt be róla, hogy immáron közel negyvenezer kilométert tett meg a motorral és éppen ezer napja használja a NIU-t. Ebből gyorsan kiderül, hogy ő az átlagosnál messze többet ül nyeregben, hiszen ez – heti ötnapos használatot feltételezve – 55 kilométeres (!) napi átlagot jelent.
Az együtt töltött idő alatt 749 alkalommal töltötte az akksikat, ennek dacára a hatótáv megközelíti a gyári értéket. Nagyjából hetven kilométert tehet meg egyhuzamban, és ilyenkor télen, a leghidegebb napokon is legalább 55 kilométert fut két töltés között.
Látva, hogy a NIU elektromos robogójával bő félmillió forintot takarított meg a tankolásokon, egyértelmű, hogy aki viszonylag sokat közlekedik, ráadásul főként városban, annak pár év alatt megtérül egy e-robogó ára. Arról nem beszélve, hogy a hangtalan géppel ingázva nem szennyezi a nagyvárosok amúgy is poros, szmogos levegőjét, és sokkal rövidebb idő alatt ér célba, mint autóval vagy bringával.