A CRT gépek megjelenésével mit sem változott a hatvannegyedik évébe lépő MotoGP élbolya, a szerényebb költségvetésű csapatok gépei mindössze az utolsó futam első köreiben csatázhattak a prototípus motorokkal. A dobogón így a gyári alakulatok osztoztak, ám ők sem feltétlenül a parázs csatákkal, inkább az átigazolás rejtelmeivel tartották lázban a rajongókat – az elmúlt szezonban sok minden változott a GP háza táján.
A Honda általános dominanciája ellenére a hangvillások hódították el az egyéni trófeát, Jorge Lorenzo – az utolsó futamon elkövetett buta hiba ellenére – 18 pontos előnnyel lett a sportág legjobbja. Spies rapszodikus teljesítménye miatt gyakorlatilag egyszemélyessé zsugorodott a Yamaha versenyalakulata, ám a HRC-t is komoly csapás érte az elmúlt szezonban, mivel Casey Stoner sérülés miatt három versenyt kihagyott, így Dani Pedrosára hárult a feladat, hogy megszorongassa a spanyolok immár kétszeres világbajnokát.
Az ausztrál-hispán duó szorgalmas pontgyűjtésnek köszönhetően a szárnyas márka közel 150 pontos előnnyel(!) szerezte meg a csapatvilágbajnoki serleget a második helyezett Yamaha előtt, harmadik helyen a Tech3 alakulata végzett, és negyedikként zárt a Rossival illetve Haydennel erősített Ducati Team.
A sérült vagy távozó gyári pilótákat helyettesítő beugrók igazán színessé tették az év végi hajrát. A Stonert kiváltó Rea egy hetedik és egy nyolcadik hellyel rukkolt elő, a Spies kiesése után érkező Nakasuga pedig egy csodálatos második hellyel tette emlékezetessé a valenciai zárófutamot.
A tavalyi fiaskó után Marc Marquez ellentmondást nem tűrve húzta be első Moto2-es VB-címét. Előnyére jellemző, hogy többször az utolsó pozícióból rajtolva, egy kör alatt 20-30 előzést bemutatva jött fel, és nyerte meg a futamot. A Suter vázat használó ifjú spanyol kilenc győzelemmel, közel hatvan pontos előnnyel lett a középső osztály bajnoka.
A legkisebbek között a KTM technikai fölényével csak Vinales (Honda) tudott szembeszállni, öt első helye az összesített harmadik pozícióra volt elegendő, a győzelmet pedig a minden versenyen pontszerző(!) német Sandro Cortese hódította el. Korábban nem látott, kiemelkedő szezon volt az övé, hiszen soha nem végzett hatodiknál rosszabb pozícióban, és mindössze két alkalommal nem állt dobogón a versenyt követően.
WSBK
A negyed évszázados múltra visszatekintő Superbike VB egy felejthetetlen szezonnal ajándékozta meg a szurkolókat. Idén tavasszal a legtöbben arra tippeltek, hogy a sportág nagy öregje, Max Biaggi és a BMW-hez igazolt egykori GP-menő, Marco Melandri fog küzdeni az összesített első helyért. Nos, év közben sokszor változott a tabella, a megbízható pilóták is gyakran követtek el nem várt hibákat, és év végére háromesélyessé vált a 2012-es világbajnokság. Melandri komoly lemaradásban, a harmadik helyen várta a végső összecsapást, az élen pedig Biaggi (Aprilia), és a legkevesebb futamgyőzelmet bezsebelő, de taktikusan, stabilan motorozó Tom Sykes (Kawasaki) csatázott a legszebb trófeáért.
Sykes inkább az edzéseket uralta, de kilenc pole pozíciójából mindössze négy győzelmet szerzett, míg Biaggi egyetlen edzéselsősége ellenére ötször állhatott a dobogó legfelső fokára. Melandri hektikus teljesítményét jól jellemzi, hogy messze a legtöbb diadalt aratta – összesen hatszor csendült fel az olasz himnusz a BMW sikerét követően – és öt alkalommal zárt második helyen, ám a sorozatos bukások miatt csak harmadikként, közel harminc pont lemaradással zárt a hajrában.
Az utolsó futamon Sykes mindent beleadott, és magabiztos versenyzéssel megszerezte a győzelmet, ám Biagginak egy ötödik hely is elegendő volt a trófeához, így okos felzárkózást követően megelégedett ezzel a pozícióval, és fél pont előnnyel(!) nyerte a Superbike sorozat huszonötödik évadának bajnoki címét.
A supersport küzdelmeiben nem kellett a véghajráig várnunk, hogy bajnokot avassanak, mivel Kenan Sofuoglu magabiztosan húzta be az újabb VB-címet, a kawasakis pilóta 21 pontos előnnyel zárt a Hondával induló Jules Cluzel előtt. Mindössze négy első és négy második helyezés elég volt az összesített győzelméhez, és a WSBK küzdelmeihez hasonlóan itt sem az edzéseket uraló versenyző bizonyult a legjobbnak, ugyanis Sofuoglu mindössze egy alkalommal rajtolhatott az élről a tizennégy futamos sorozatban.
A 2013-as évad sok kérdést felvet a gyorsasági motorsportban, hiszen Marquez belépésével és Rossi yamahás szerződésével újabb győzelemre esélyes versenyzőket köszönthetünk a GP legfelső osztályában, így Lorenzónak várhatóan nehezebb dolga lesz a következő szezonban, ha újra világbajnok akar lenni. A Superbike VB-n nem kérdéses, hogy új név kerül a hírességek falára, ugyanis Max Biaggi hivatalosan is bejelentette visszavonulását, így az új kihívókon a sor, hogy az idei, parázs versenyekhez hasonló viadalokkal szórakoztassák a nagyérdeműt.
A következő részekben a magyar versenyzőket vesszük sorra, jönnek a nemzeti bajnokságok résztvevői és a VB-n hazai színekben induló tehetségek.