Komoly esélyt kaptak a Ducatik ezen a hétvégén, mert a folyton hűvös, ezért nem igazán jól tapadó silerstone-i körön nagy előny volt számukra a rugalmas gumiszabály. Ezzel - és a puha abronccsal - Dovi el is csípett egy első soros helyet az edzésen, közvetlenül a pole-t begyűjtő Marc Marquez mellett, azonban a versenyre már ugyanazt a közepes keverékűt tette fel, mint Lorenzo vagy éppen Rossi.
A rajtot Lorenzo kapta el a legjobban, nyomában Marquezzel, majd Espargaro, Dovi és Rossi sorakoztak. Dovi a csata hevében ütközött is Espargaróval, ezzel le is maradtak a vezető duóról, s egyben magukra húzták a követőket is, Smith-t és Pedrosát. Jó pár körbe telt, mire tisztázódtak a sorok, és a Doctor, illetve Dovi ismét felzárkózott Marquez mögé, s 17 körrel a vége előtt elkezdődött a taktikázás: közepesen gyors körökkel készült a kvartetté bővült boly az utolsó tíz körre. Elsőként Rossi indított támadást Dovi ellen, de villámgyors Ducatival szemben nem volt esélye az egyenesben. Fél körön át csatáztak, amivel újra leszakadtak, s egyben megkapták üldözőnek Pedrosát.
Bő tíz körrel a vége előtt a Lorenzo-Marquez, illetve mögöttük egy másodperccel a Rossi-Pedrosa-Dovi vonat tagjai okoztak izgalmas perceket, előbbiek a győzelemért, míg utóbbi csoport résztvevői az utolsó dobogós helyért küzdöttek. A második hármas csatái a kisebb kategóriákat idézték, köszönhetően az egyre versenyképesebb Ducatinak és a pódiumra éhes Doviziosónak.
Hat-hét kör maradt hátra, mikor Rossi és Marquez is elszánta magát, az ifjú spanyol az élre ugrott, s szinte ezzel egy időben a Doctor is legyűrte Pedrosát, magával húzva Dovit is.
Meglepő módon Lorenzo még egyszer csatára tudta kényszeríteni Marquezt, igaz, ehhez kellett a világbajnok hibája is a gyors jobbosban, felpaprikázva a hangulatot a fennmaradó négy körre. Test-test elleni küzdelem zajlott közöttük, néhányszor összeértek, majd az ifjú spanyol pimasz módon, egy szinte nem létező helyen vágott be, meglepve és kibillentve Lorenzót. Az utolsó körre fordulva Marquez fél másodperccel vezetett, az élen álló páros mögött Rossi, majd az éppen Dovit legyűrő Pedrosa.
A célig ez nem is változott, Marquez tehát nyert, de nem panaszkodhattunk a küzdelmekre, mert vérbő csaták zajlottak az élen és ifjú spanyol mögött is, melyek a ponttáblán is összerázták a mezőnyt. Sokadszorra illették a hétvégét az "év nagydíja" jelzővel, és jogosan, vagyis újra érdemes követni a GP eseményeit - verseny volt a javából, és hol van még a vége...