Kivételesen nem a MotoGP királykategóriájának történéseit elemezzük a hétvégi nagydíj után, hiszen a legnagyobbak meccse a már megszokott koreográfia szerint zajlott: Marquez újabb edzéselsőséget harcolt ki, meg is nyerte a futamot, vagyis a legjobb úton halad, hogy a szezonban elért pole-ok és győzelmek számát tekintve is maga mögé utasítsa a múlt ikonjait.
A valódi izgalmakat azonban nem láthatták, akik csak a GP reggel kilences startjára ébredtek fel. Az aktuális, téli időszámítás szerint reggel hatkor startolt ugyanis a Moto3 mezőnye, ahol az ausztrál Jack Miller kereken húszpontos hátrányból próbált felállni, s több hellyel maga mögé utasítani a VB-tabellát vezető ifjabb Marquezt. Nem volt könnyű dolga, elvégre a spanyol talán a mezőny leggyorsabb motorján ül, s ha valahol, akkor a két végtelen hosszú egyenessel megáldott maláj pályán ez bizony komoly előny.
Akárhogy is, a rajtot Miller kapta el jobban, majd Vázquez vette át tőle a stafétát, s az edzésen bukás miatt csak ötödikként végző Marquez pár hellyel mögöttük figyelte az eseményeket. Miller tudta, hogy sebességhátránya miatt csak kanyarokban és féktávokon lehet esélye előzésre, és egy életem, egy halálom felkiáltással előzött is - sokszor test-test elleni harcokat is bevállalva. Több méteres hátrányból szúrt be létező és nem létező helyekre is, vagy két tucat előzést bemutatva a futam alatt, úgy, hogy közben csak az első három pozícióban motorozott.
Régi, szép idők
A kamikaze stílusú harcmodor végül bejött, hiszen csapattársa, Kent kiváló időzítéssel a verseny végére ért fel a vezető bolyra, megelőzve és kissé fel is tartva Marquezt, míg az élen Rins, Miller és Vázquez sorrendben fordultak az utolsó körben a célegyenesre. Rins kissé kibillentette Millert, ami nem meglepő, hiszen ő Marquez csapattársa, s amíg ők kakaskodtak, Vázquez egy tiszta ívet rajzolva mindkettejük elé vágott. Ezzel nyerte a futamot, míg Miller második lett, Marquez pedig csak ötödikként futott be, majd a levezető körben amúgy spanyolosan leordította az előtte befutó Kent fejét - nem mintha ez bármit is segített volna. Ezzel a különbség 11 pontra csökkent a két rivális, Marquez és Miller között, egy futammal a vége előtt.
Miller rendhagyó módon a királykategóriában folytatja jövőre, legyen bárki is az idei Moto3 bajnoka. Ha ott is ilyen vérmesen, a feladattól kicsit sem megijedve fogja végrehajtani előzéseit, az új lendületet adhat a sportágnak. Stílusa egyben emlékeztet egy versenyzőre, Marco Simoncellire, akit ugyan sokat bíráltak mindent vagy semmit stílusú manőverei miatt, de az tagadhatatlan, hogy pont egy ilyen nyers, bevállalós kölyök kell ahhoz, hogy a GP ismét a régi fényében tündököljön.
Hősök kellenek meg rocksztárok, akik nem mellesleg piszokmód tehetségesek és gyorsak - Miller még csak 19 éves, s az előző jelzők mindegyike igaz rá. Alig várjuk, hogy 2015-ben a legjobbak között lássuk...