Előző részünkben a kitermelésen volt a hangsúly, most azonban haladjunk fordított irányban, a kutaktól az olajmezők felé! A cikk írásának időpontjában a benzin átlagára 370-390 Ft/liter körül mozog, de miből áll pontosan ez az ár, és hogyan kapcsolódik az előző cikkben már említett nyersolaj árához? Nézzük ezt is visszafelé (380 forinttal számolunk), hiszen minden az ÁFA levonásával kezdődik, azaz a 27%-os adó nélkül (majdnem kerek 80 Ft) 300 Ft marad. A jövedéki adó nem százalékos, hanem fix 120 Ft/liter, erről a 2003. évi CXXVII. törvény 52. paragrafusa rendelkezik. A maradék 180 Ft-ból a nagykereskedelmi árrés körülbelül a teljes ár 4%-a, azaz 15 Ft, kiskereskedelmi árrés pedig kúttól függően 2-4%, ami 7-15 Ft-ot jelent, ezért drágább autópálya mellett vagy városban tankolni.
.jpg)
Kiemelt helyeken egyrészt drágább fenntartani a töltőállomást (többe kerül a telek stb.), másrészt az sem mindegy, hogy nagy társasághoz tartozó kútnál vagy a Laci Bácsi Naftája nevű állomáson vásárolunk, mivel Laci bácsi valószínűleg kevesebbet hajít ki, mondjuk arculati elemekre. Még egy tényező van, ez pedig a Kőolaj Szénhidrogén Készletező Szövetségnek fizetendő tagi hozzájárulási díj, ami jelenleg 1,5 Ft/liter, de jó, ha tudjuk, éppen július 1-től már 4,8 Ft/literre emelkedett. Ezt a díjat nem a szélbe szórjuk, hanem egy 90 napra elegendő biztonsági készlet tárolásáért fizetjük: ha esetleg beütne valami csúnyaság, ne bénuljon le rögtön az ország és ne szálljanak el az árak. A szövetség továbbá minőség-ellenőrzési és jelölési feladatokat is végez, költségvetése teljesen nyilvános. Ha az összes fenti tételt levonjuk a 380 Ft-os literenként átlagárból, nagyjából 140 forint jön ki. Ennyi a benzin termelői ára, ami a nyersolaj, a szállítás, a finomítás és az adalékolás költségeit fedezi munkabérrel, adminisztrációval, a főnök kávéjával és luxusverdájával, egyszóval tokkal-vonóval.
Hogy jön képbe a nyersolaj, és miként befolyásolja a benzin árát?
Itt kezd érdekes lenni a dolog, mert a fenti, belföldi költségtételek nagyjából adottak, ezeket adópolitikai döntések (ÁFA, jövedéki adó mértékének változtatása), a haszonkulcsok és a tagi hozzájárulási díj határozzák meg, és ezen a területen 2012. január 1., az ÁFA-kulcs 25-ről 27 százalékosra emelése óta különösebb szambázás nem volt. Az ólmozatlan benzin jövedéki adója 2009. július elsején 103,5 forintról 109-re, 2010-ben pedig 120 forintra emelkedett literenként. Az utolsó emelés tehát 11 forintot jelentene, de mivel a torta tetejére tejszínhabként mindig rápöttyintik az ÁFA-t, a drágulás mértéke 11*1,27 = 14 Ft/liter volt. Elmondható, hogy az összes hazai költség a szeretve tisztelt, szabadon választott aktuális kormányunk, valamint a kiskereskedő és a nagykereskedő döntése.
Ha rápillantunk a nyersolaj pillanatnyi tőzsdei árára, több érdekes dologra is felfigyelhetünk. Először is dollárban adják meg, ami azt jelenti, hogy a forint-dollár keresztárfolyamnak döntő jelentősége van. Másrészt a magyar benzinárakat meghatározó Brent nyersolaj árát, akárcsak az összes többi nyersolajét, hordóra vetítik, ami nagyjából 160 liter. Ebből viszont csak körülbelül 40 liter benzint lehet előállítani, a többiből az előző cikkben felsorolt melléktermékek keletkeznek, például cement, pakura, sebbenzin stb. A cikk írásának időpontjában egy hordó (barrel) Brent nyersolaj 60 dollárba kerül, azaz 40 liter benzinalapanyag ára 15 dollár, vagyis egyetlen liter benzinhez 0,375 dollárba kerül a nyersolaj. A dollár árfolyama a mai napon 271 forint, így az egy liter benzinhez szükséges nyersolajért 101,6 forintot kell fizetni, ebből jön majd ki finomítással és minden egyébbel a fent részletezett 140 forintos termelői ár.
Hogyan képezi árait a MOL?
Mivel a MOL gyakorlatilag monopol helyzetben van Magyarországon, azaz pár határ környéki benzinkutat leszámítva mindenki az általuk forgalmazott üzemanyaggal dílerkedik, arra kell figyelnie, hogy a környező országok árai hogyan alakulnak. Épp ezért a MOL nem saját kósza ötletei alapján állapítja meg a nagykereskedelmi árat, hanem az alternatív beszerzés költségét figyeli.
Mivel hazánknak sajnos jó ideje nincs tengerpartja, ezért egy közeli kikötő árait figyeli, történetesen a Platts McGraw Hill Financial által közzétett mediterrán térségbeli CIF ár 5 napos jegyzési időszakának átlagát, majd ehhez hozzádobja a vasúttal Magyarországra szállítás költségeit. Ez azt jelenti, hogy ennél lényegesen olcsóbban gyakorlatilag senki sem tudna ide szállítani.
Mitől függ a nyersolaj ára?
Erre van egy roppant bonyolult és egy pofonegyszerű válasz is, attól függően, hogy milyen időtávot vizsgálunk. Mivel egy angol mondás szerint a hosszú távval az a baj, hogy úgyis meghalunk, nézzük a rövidet. A válasz egy szó: politika. Persze-persze, lehet kereslet-kínálattal jönni, csak azt is a politika fogja alakítani. És itt nem a Fidesz, az MSZP vagy a Jobbik tevékenységére kell gondolni, hanem arra, hogy mit tesz az Egyesült Államok, és nem is túl titkoltan rajta keresztül Szaúd-Arábia (a világ messze legnagyobb kitermelője). Pillanatnyilag épp azt, hogy igen bőséges kínálatot tartanak fenn, ami jelentősen lenyomja a nyersolaj árát.
Ez nekünk, mezei fogyasztóknak persze nagyon jó hír, de a valódi cél természetesen nem ez, hanem hogy az USA a nyalóka rossz végére küldjön pár olyan országot, akik mostanában csintalankodtak. Oroszország például Ukrajna egy részének bekebelezésével rúgta el a pöttyöst, Venezuelában Maduro elnök gyakorlatilag egy Fidel Castro hasonmás, Irán atomprogramja miatt van a feketelistán, és ott van még Szíriában az Iszlám Állam terrorfenyegetése is. Mindegyikükben közös, hogy bevételeik erősen függnek a nyersolaj árától. Az amerikai célok eléréséhez nem kell sokáig alacsonyan tartani az olajárat, mert a kieső bevételek miatt hamar leértékelésre kerül a rubel és a venezuelai Bolívar (az Iszlám Állam most vezet be új pénzt dirhem néven), majd jön a leminősítés, aztán a fal adja a másikat. Jelenleg ez az a nagypolitikai hatás, ami döntően meghatározza a nyersolaj árát. Nyilván az amerikai palagázkészletek feltárásából, a kínai gazdaság kissé megtorpanó dübörgéséből és a magához térni képtelen európai gazdaság lustálkodásából eredő keresletkiesés is fontos tényező, de pont ezek miatt nem lehet magyarázatot adni arra, hogy miért nem csökken jelentősen a szaúdi kitermelés.
Ezzel nem ér véget cikksorozatunk, sőt még izgalmasabb részek jönnek! Ha bármilyen kérdés felmerül, tegyétek fel a hozzászólások között, mindennek utánajárunk.