Körülbelül egy óra alatt megbeszéltünk mindent, gyorsan kiderült, hogy nem ma kezdték a srácok a versenyszervezést. Másnap a verseny után nyugodtan fellégezhettünk, hiszen a kisebb fennakadásoktól eltekintve simán ment minden, de ennyire ne szaladjunk előre, kezdjük rögtön a legelején.
Az időjárásra nem lehet panaszunk, hacsak az nem, hogy párszor elkezdett cseperegni, de csak a majré kedvéért. Reggel a pitesek kezdték a szabadedzéseket, elég korán, de nem panaszkodtak az aszfaltra. Egyébként a brezovai pálya kimondottan jól fog, viszont igencsak melós. Elkélt a hosszú ujjú póló a bőrruha alá, különben az izzadt testeket elég macerás volt kihámozni a gúnyából. A szezonkezdet előtt pár kategória úgy döntött, hogy két versenyt megy egy nap. Voltak akik inkább a két időmérő edzés mellett maradtak, ebből kifolyólag a harmadik idősávban vegyesen zajlottak az időmérő edzések és a versenyek.
A szlovák robogósok hat különböző kategóriában indultak. Ennyi idősávot nehéz lenne biztosítani, ezért három csoportban összevontan versenyeztek:
- Keeway + Street 50
- Sport 50 + Suzuki/Légh. |
- Racing 70 + Open + Racing Vízhűtés
Na, itt aztán nincs olyan robogó, aminek nem lehet kategóriát találni. A szlovák bajnokság bővelkedik futamokban és helyszínekben, a mieink is sokat vendégeskednek náluk - most végre viszonozhattuk a vendéglátást. Érdekesség, hogy a Keeway kategóriára a szlovákok rendszeresen visznek vagy 15 felkészített, bérelhető gépet, melyekkel bárki nevezhet a versenyeken.
Veterános szemmel:
Kicsit izgultunk Brezován, hogy megússzuk eső nélkül vagy nem. Néha szemerkélt, de végül kegyes volt hozzánk és megvárta a díjkiosztó végét. A mért edzés elején Marmoly Dani vezetett pár körig őt követte Frecska Jani majd Szabó Gábor. Itt lehetett látni, hogy a kis pályán a Yamaha erőfölénye a P20-al szemben lényegesen kisebb, mint a Kalocsai nagy körön. Tömörebb volt a mezőny, így Neumann Laciék és az idősebbek is fel tudtak zárkózni. Nagyon jó, és látványos verseny lett. Aztán valamitől "megcsúszott" Szabó Gabi keze a gázmarkolaton és futott egy 59,144es köridőt, amivel eldöntötte a rajtfelállási sorrendet. Így az első sor Szabó, Marmoly, és Frecska harctere lett. A hangversenyt "természetesen" megint Balogh Laci nyerte a Morinivel. A verseny rajtjánál Daninak majdnem sikerült betenni a P20-ast a Fritz Gyuri által reszelt Yamaha elé, de úgy látszik, hogy Gyurinak még jobban visz a reszelője. Így aztán a befutási sorrend ugyan az lett, mint a rajtfelállás, de a küzdelem nem hagy alább, Bábolnán folytathatjuk! A Szabó Kuksi Motoros klub versenyzői két első helyet gyűjtöttek be Szabó Gábor, és az NSR futam győztese, Kovács Bálint kitűnő versenyzésével, ezen kívül Szabó I. Gábor negyedik, Halmy Mátyás a 10. Szilner János a 12. és Szabó II. Gábor a 14. helyen végzett. Ők mindannyian a Szabó Kuksi S.E. versenyzői. A verseny színvonalát az is emelte, hogy Spáth Tibor tanár Úr, a hatvanas évek nagy versenyzője is megtekintette és tanácsaival segítette a versenyzőket.
MZ kupa, ahogy Friggyes Mester látta:
Brezova(tanya), tavaly első itteni szereplésem alkalmával sikerült összesen ötször esnem... A kipufogómat mondanom sem kell, sorminta díszítette, mire meg tanultam (nem) motorozni ezen a pályán. Kell -e mondanom, hogy ezek után a versenyen is estem... Így csodás emlékekkel búcsúztam a pályától, a soha viszont nem látásra, gondoltam akkor.
Péntek:
Bambival kicsit késve indulunk, csak úgy sikít a Swift harmadikba a három motor+cuccok súlya alatt, de akkor is odaérünk szürkület előtt. Lecuccolást követően hamar feljutok a pályára és megpróbálom belőni milyen áttétellel is menjek, mire ez megvan, közlik, hogy a mentősök már elmentek így csak saját felelősségre motorozzunk. Lévai viccesen beszól, hogy a második balos visszafordítóban látta ahogy megyek, ezért a mentősök a vákuum ágyat odakészítették. És ez nem dicséret volt...
Elfáradtam rendesen, a motor frankó, minden rendben. Bontjuk is a hűtött üdítőt. Mindenkit, aki aznap esett "lesz..rom tablettával" traktálok, hátha az segít. Bobek sajnos nem jött, így a kondérban bugyogó kockázott felsőcomb helyett csak a vízforralóban pihenő mexikói konzerv csillogásában gyönyörködhetek. Az este lassan indult, koptak a sörök, a MAMI kamion mellett versenyzőkből és szervezőkből alakult kis kompánia, jó hangulatú sztorizgatás vette kezdetét.
A szlovákokat sem kellett félteni, sörcsapot is hoztak, igazán nagy felkészültségről téve tanúbizonyságot. Ahogy megfáradt állapotomban a sátram felé kóvályogtam, felfigyeltem egy futón pihenő blokk nélküli MZ-re, gazdája nem más mint a 307-es(Molnár József) cimborám akivel kapcsolatunk a forró kalocsai betonon mélyült el.
Oda is mentem hozzá:
- Lábbal hajtós e a gép?
- Nem, a blokkot most rakjuk bele.
Azigen! Mondjuk komplett Team kísérte, mint később kiderült a 70-es, 24órás csapatot tisztelhetem bennük. Így azért érthető(bb) a dolog...
Szombat:
Kimászok a sátorból, Bambit látom gyűrött arccal a kamion felé töri az utat, a gépátvétel kezdetét veszi. Megindulok én is, a büfések már előre köszönnek: „Hol a Káávéémm???” Valami olyanra emlékeznek, amire én nem? Ha ez így van, akkor tagságit kellene váltanom náluk. A nap nagy része lézengéssel telt. Mivel Kalocsán is bejött, most is csak rövid időre mentem fel a pályára, tartalékolom magam. Nem értem miért, de ahogy közeledett a rajt időpontja úgy lettem egyre feszültebb, egyfolytában a WC-re rohangáltam, de nem baj: ez is súlycsökkentés!
Verseny:
….Baki elhúz mellettem , érzem hogy gyorsabb vagyok ezért megpróbálom kívülről előzni. Az ideális íven utazik, hol máshol tenné? Hisz jobb időt ment a kvalifikáción, mint én. Ha be akarok szúrni elé, akkor poron, kerékvetőn át vezet az út és nagyon-nagyon közel hozzá…Elszántságom eredménye hogy a vállal érintettem a hengerfejét a kanyar kijáratánál, az első kerekének küllőit centikre érzem a szememtől, kétségtelen, ez a legmerészebb előzés életemben. A következő kanyarba leszélesedtem és épphogy a pályán tudtam maradni, de megelőztem! A kalocsai futam heve megvan, már keresem is Tigrist a szememmel, ő lesz a következő! Hörög a motor, akadozva jár, és kigyorsításokon csak csattog. Baki könnyedén elmegy mellettem, nézem a távolodó BakiMűvekes matricát, és a kétségbeesett düh egyre csak nő bennem. A francba, kiállok... De eszembe jutott az előző verseny ahol pont azt a tanácsot adtam Tominak hogy:
„Ha működik a motor, be kell vinni a célba mert úgy is lehet hogy rátalál 1-2 pont”
Ebben a szellemben próbáltam tovább menni, de csak 2-3 méterre volt tőlem Grabowsky (304), és bárhogy erőltettem, ahogy egy picit gyorsabban próbáltam menni motorhörgés jelezte, hogy elhagytam a túra tempót. És még az se segített hogy vadul csépeltem a kormányt célegyenesbe. A verseny további részét a túlélésnek szenteltem, csak érjek be úgy hogy többen nem mennek el mellettem. 307-es végig mögöttem volt, ha egy kicsit jobban megtalálja a pályát, simán revansot vehetett volna Kalocsáért.
Brezovát ennek ellenére jobban megszerettem, tavalyi versenyhez képest sikerült rajta szelídíteni, jó lesz ez.
Nincs mese, ez technikai sport, és Murphy megmondta: ami elromolhat, az el is romlik… (Épp most cserélem a benzincsapot, a Bűnöst!)
És a Szimósok
Simson-kupa Gokartland Brezova tanya: a verseny megelőző pénteki edzésnapon már látszott, hogy a pontversenyben vezető MW performance csapat ezen a pályán sem hagy kétséget, ide is nyerni jöttek. Ugyan sem a tavalyi, sem a két évvel ez előtti bajnok nem indul ebben az idényben -így kissé szellős az élcsapat-, de a két MW motor annyira a mezőny fölé nőtt, hogy szinte külön versenyt vívnak ők a bajnoki címért. Nem volt ez másként itt Brezován sem, az edzésnapon a mezőny többi része 3-4 másodperccel maradt el az MW motorok mögött.
A két gyönyörűen megépített, és villámgyors Simson speciál ezen a technikás kanyargós pályán is megmutatta, hogy igen is lehet egy meghaladott elavult technikával csodát tenni, köridőikkel befértek volna a nagy testvér az MZ kupa mezőnyének közvetlen élvonala mögé.
A szombati versenynap is az MW motorok dominanciája mellett zajlott, egyedül Újvári Csaba frissen elkészült forgótárcsás motorjával tudta némileg felvenni az uralkodó csapat motorosaival a harcot. Az első futamban a frissen igazolt MW-s, Manzel Dani jött el elsőnek a rajttól, a második helyen a másik MW pilóta Ragacs Robi küzdött, harmadikként Újvári Csaba fordult el a célegyenes utáni első kanyarban.
A negyedik helyen az értékelésen kívül menő vízhűtéses, slickgumis motorral Ónodi Roland harcolt a középmezőny többi versenyzőjével, előbb Dr. Pásztor Lászlóval, majd az 50cm-es motorral tehát komoly teljesítményhátrányban lévő Bósza Gergővel.
(a Simson kupában léghűtés 90ccm, vízhűtés 70ccm a határ a mezőny többsége ilyen motorokkal megy.)
Pásztor doki néhány kör alatt leszakadt Ónodiról, hamarosan megelőzte Bósza Gergő is, aki Ónodi után vetette magát, körről körre csökkentve a távolságot. Bósza ugyan utolérte Ónodit, de a pálya kanyargós részén kicsit türelmetlen volt, összeakadtak Ónodival, Bósza elcsúszott , ami a kiesését jelentette, mivel a motorja megsérült az incidensben. A mezőny hátsó részében a Vajdasági ex-Tomos kupás Hompot Roland gyűjtötte a versenykilométereket, majd öt másodpercet gyorsult tavaly óta, vele hamarosan számolnia kell a simsonos középmezőnynek.
A verseny első harmadában vezető helyről motorhibával kiállni kényszerült Manzel Dani, helyét a másik MW motoros Ragacs Róbert vette át, mögötte Újvári Csaba Motorozott a megörökölt második helyen, így intette le őket a kockás zászlóval a versenybíró.
A második futam előtt a két megsérült motort kijavították és teljes létszámmal állt rajthoz a mezőny. Ismét Manzel Dániel jött el elsőnek, másodiknak Újvári, és a rajtnál kissé beragadó Robi harmadiknak. Mögöttük a mezőny legjobb rajtolójának tartott Ónodi, aki még a tőle szokásos remek rajttal sem tudta kompenzálni az előle indulók jelentős motorerő fölényét.
Pásztor doki kiváló rajtot vett a mezőny közepéről, csapata hangos drukkolása mellett körökön keresztül szorongatta Ónodit, és tényleg már csak egy icipici bátorság kellene csak, egy kiváló helyezés eléréséhez.
Ónodinak munkás versenynapja volt, az elejével nem tudott menni hiába kapaszkodott, elnyúlt tőle a vezető trió mindkét futamon, de megkapta játszótársnak az elsőben Bószát, majd a másodikban Pásztor dokit, hogy az utolsó körben még a szintén értékelésen kívül induló Nyitrai Zoltán is megelőzze.
A mezőny elejében Manzel nyújtotta a távolságot, Ragacs Robi megelőzte Újvárit, és ez lett a végső sorrend is.
Az első futamban talán az elmúlt évben itt elszenvedett - és kórházi kezeléssel végződő - baleset miatt Vrbovszki András óvatosan motorozott, a második futamra már kissé felbátorodott, szerintem az év további versenyein csatában lesz az Ónodi-Pásztor-Nyitrai-Bósza középmezőnyben.
A két futam alapján Brezován ez a végeredmény született
Ragacs Róbert (MW)
Újvári Csaba
Dr Pásztor László
Manzel Dániel (MW)
Vrbovszki András
Hompot Roland
(Ónodi és Nyitrai értékelésen kívül)
A pitesek:
Mami kupa, Brezova – Pitbike: a Pitbike-osok edzései rendben lezajlottak, csak az időmérő végére kezdett el cseperegni az eső, melynek következtében egy szerencsés kimenetelű „low side” esésnek lehettek szemtanúi a kilátogató nézők. A futamokon a rajt első versenyző már az elején elhúzott a mezőnytől, viszont a mögötte jövő pit-esek komoly csatát vívtak egymással, illetve a legjobb Simsonosokkal, akikkel ezúttal is együtt indultak a versenyen. Hosszú időn keresztül oda-vissza előzgették egymást, majd az utolsó körben egy rövid féktáv segítette az abszolút második pozíció megszerzésében az addig az egyenesekben lemaradó versenyzőt.
Eredmények:
1. Kiss Csaba – RPT Pitbike #53
2. Kári Péter – RPT Pitbike #26
3. Tikász Zoltán – WT160 Pitbike #68
További eredmények a Motorsport.hu oldalon találhatóak.
Forrás: MAMI