Éppen negyed évszázada, 1999-ben jelent meg a piacon a Honda XL1000V Varadero. A kezdetben karburátoros, majd öt évvel később már elektronikus üzemanyag-befecskendezővel kínált gép rendkívül sikeres lett, sőt népszerűségét meglovagolva 125-ös, V2-es változatot is készítettek belőle. Jóllehet, több típushibája ismert, a literes Varadero mégis tartós konstrukciónak bizonyult a gondos tulajdonosoknál.
Mire figyelj, ha Honda Varaderót vásárolsz?
Úgy tűnik a beszámolókból, hogy az alapvető alkatrészek, szerkezeti elemek kimondottan tartósak a Honda túraenduróján, és inkább apró, de nagyon zavaró hibák jelentkezhetnek. Mindenképpen ide tartoznak a beázó csatlakozók, gombok és kapcsolók, ám ennél is gyakoribb, hogy a meghibásodó üzemanyag-szivattyú ad munkát a Varadero-szerelőknek. Többen beszámoltak arról is, hogy a gyári indításgátló túl komolyan vette a feladatát, és magát a tulajdonost gátolta meg a motor elindításában...
Nem kimondott hiba, de érdemes tudni, hogy akik utassal motoroznak, előbb-utóbb a futóművesnél kötnek ki, mert teljes terhelésen – ami 198 kg, vagyis két megtermett utas csomagok nélkül is elérheti –, már igencsak összeül a villa és a központi rugóstag.
Mennyit kell költeni egy 700 000 kilométert futott motorra?
Nem véletlen, hogy még a Honda osztrák oldalára is felkerült Hannes Bagar története, aki 2015 júniusában érte el a félmillió kilométert Varaderójával. Nem mindennapi futásteljesítmény, ám ő nem állt meg itt, és mára újabb negyedmillió kilométert tett meg a jó öreg V2-essel...
Hannes köszöni szépen, egyelőre nem is szeretne megválni a Hondától – lehet, hogy az egymillió kilométeres határ a cél? Ráadásul ő nemcsak a motorra, hanem a karbantartások dokumentálására is ügyelt, ezért aki kíváncsi rá, mennyit kell költeni egy ilyen sokat futott gépre, az a tulajdonos honlapján megtalálja az összes eddigi javítást évekre lebontva, pontos futásteljesítménnyel kiegészítve.