Rohan az idő, mintha csak tegnap lett volna, hogy a japánok sajtótájékoztatóján álltam a milánói műjégpálya karzatán. A helyszín ezúttal a La Pelota névre keresztelt rendezvényközpont, itt üldögélek nagyjából ezredmagammal, s várom, hogy lehulljon a lepel a 2013-as gépekről. Hogy mivel készülnek a Hondások, egyelőre nem lehet tudni, a DJ mindenesetre nem viccel, Arman Van Helden Necessary Evil című számát nyomatja teljes hangerővel, a körülöttem ülő finn, angol és német újságírók nem győzik túlkiabálni a kőkemény house-t. Ahogy azt megszokhattuk, a környezet ezúttal is igen sejtelmes, a füstgép folyamatosan megy, s színes lámpák pásztázzák a nagyjából 500 négyzetméteres csarnokot, illetve a közepén kiállított CRF450-et, amivel Helder Rodrigues állt rajthoz a Marokkó Ralin. Már csak pár perc van hátra, sőt, kezdünk is…
A zene még hangosabbra vált, s már-már hardstyle-ba fordul, erre vonul be Manabu Nishimae, a Honda Motor Europe elnök-vezérigazgatója, s hamisítatlan japán akcentussal nyitja meg az eseményt. Először az idei eredményekről esik szó, állítólag szépen fogy a Crosstourer, imádják az NC700 sorozatot és világszerte óriási népszerűségnek örvend a duplakuplungos váltó. Mint megtudom, idén tíz új modell érkezik, a középpontban továbbra is a hatékonyság, a gazdaságosság és persze a vezetési élmény áll. Nishimae beszédét rövid taps zárja, hosszan örvendezni nincs is időnk, mert Alexander Kraus, a cég értékesítési igazgatója ragadja magához a mikrofont, s felhőtlen szórakozást ígér az elkövetkező húsz perce. Több választás, több szórakozás – hangzik a márka idei szlogenje, ennek fényében máris előbotladozik egy bukósisakos pilóta a sötétben, majd eltűnik a hátfalak mögött, hogy azonnal vissza is térjen a megújult SH 125-tel.
Mint megtudjuk, Dave Hancock, a márka vezető fejlesztője ül a nyeregben, többek között az ő közreműködésével finomították tovább a világszerte népszerű robogót. Gyors beszámolójából kiderül, hogy a kis tekergőt minden részletében átdolgozták, új, 2,1 literes fogyasztású (47,4 km/liter) motor kapott, alapáron jár hozzá az ABS és a - PCX-nél már alkalmazott - start&stop rendszer, a 16 collos kerekek ellenére teljes értékű bukósisak fér ülése alá, váza pedig még merevebb, illetve könnyebb lett. Dave félelmetes tempóban darálja a mondatokat, alig pár percet van a pódiumon, majd tovább is lép, hogy igyon egy pohár bort (sic!)…
Folytatásként egy újabb robogó következik, méghozzá az NSS300 Forza. Esetében a 279 köbcentis erőforrás (24,4 LE, 25,7 Nm), a 354 kilométeres hatótáv, a 3,2 l/100 km-es fogyasztás, a kombinált blokkolásgátló és a duplasisakos tárolórekesz érdemel említést, hozzáteszem, többre nincs is lehetőség, a modell szűk egy perc után a sarokba vándorol, miközben a színfalak mögött felzúg a 2013-as CRF250R és CRF450R. A 111 kilós, 52,1 lóerős 450R pneumatikus szabályozású, spirálrugó nélküli Kayaba első teleszkópokkal, könnyebb vázzal, átdolgozott injektorral és nagyobb teljesítménnyel lép színre, kisebbik testvéréről viszont egy szó sem esik, rendületlenül haladunk tovább az újdonságok során.
A téma ezúttal a már ismert CRF250L, videója úgy ordít, hogy kis híján szétrobban a fejem, komolyan aggódom, hogy a túlvezérelt basszus, pontosabban a földrengésszerű vibráció kárt tesz a vinyómban. Mindenesetre az utcára szelídített endurót nagy taps köszönti, a kivetítőn megjelenő termékbemutató a kiemelkedő terepes adottságokat, a jellegzetes CR-F-es formatervet, a vadonatúj vázat, a 43 millis Showa első teleszkópokat, valamint a 45 fokos kormányszöget emeli ki a főbb adatok közül. Ezzel párhuzamosan Helder Rodrigues ismét bejelenti, hogy elindul a Dakaron, egyúttal megköszöni a márkának, hogy olyan remek motorokat épít, mint a CRF250L…
Következő felvonásunk főszereplője nem más, mint a Crosstourer formavilágát idéző CB500X. Ez egy teljesen új fejlesztésű, 471 köbcentis, 48 lóerős mindenes, ami csupán 3,7 litert eszik 100 kilométeren, így 420 km-es hatótávra lehet büszke. Ha minden igaz, a 43 Nm-es forgatónyomatékú, 192 kilós újonc 2013 januárjától itthon is vezethető lesz A2-es jogosítvánnyal, 170 millis szabad hasmagassága és mindössze 810 mm-es ülésmagassága aligha nem igen népszerűvé teszi majd.
Drága lemezlovasunk egyre kevésbé fér a bőrébe, szegény épület úgy remeg, mint egy somogyival telirakott diszkólada. A felvezető a Repsol optikás NSC50R-nek szól, a konferanszié 30 másodperc alatt hadarja el, hogy a modell kombinált ABS-szel, 5,5 literes tankkal, 2,0 l/100 km-es fogyasztással és 273 km-es hatótávval vadászik majd az ifjú motorosokra. Szép fényezése ellenére nem igazán hozza lázba a szakavatott nézőközönséget, a többség már az egyik nagy dobást várja, amit Jonathan Rae gurít elénk.
A szenzáció nem más, mint a CBR500R, egy ideális kezdőmotor a gyorsasági kategória szerelmeseinek. A 48 lóerős, 194 kilós gép ülésmagassága 790, tengelytávja pedig 1410 milliméter, lassításáért szimpla első tárcsa és alapáron kínált blokkolásgátló felel. Bemutatkozásával egyidejűleg a márka új versenysorozatot ír ki a fiatal pilóták számára EJC, azaz European Junior Cup néven.
Akinek ez nem volna elég, az új, Repsol színekben debütáló CBR600RR-ben vigasztalódhat. A megújult, 120 lóerős kis RR 41 millis Showa Big Piston telókkal, módosított Pro-Link himbarendszerrel és új idomzattal kerül majd a szalonokba, hamarosan bővebben is kivesézzük, hogy milyen újdonságokat tartogat a vásárlók számára.
Az RR-t követően újabb félliteres modellt ismerhetünk meg, nevezetesen a CB500F-et, amit a tökéletes kezdő nagymotorként aposztrofálnak az illetékesek. Az alapváltozat csak ötezer euró lesz - ígéri a műsorvezető, s ez bizony igen jól hangzik, pláne a CB1000R-re hajazó idomzat, a széria ABS és a 48 lóerős blokk tükrében. További jó hír, hogy az ülésmagasság csak 790 mm, a menetkész tömeg pedig 192 kilogramm, így a gyengébb testalkatú és a női pilóták is könnyedén elboldogulhatnak a Honda üdvöskéjével.
A sornak ezzel még mindig nincs vége, a követező fellépő a - japánban már két éve forgalmazott - CB1100. Ezzel a modellel a márka múltját szeretnénk felidézni – árulja el Kraus, a közönség pedig elismerően bólogat, hiszen az 1140 köbcentis, 89 lóerős meztelen paripa nagyon jól néz ki, a retro hatást ötfokozatú váltó és ikerteleszkópos hátsó felfüggesztés fokozza.
Atya ég, ez meg mi? – kérdezem magamtól, mikor színpadra gördül az utolsó gép, a Gold Wing F6B. A választ gyorsan meg is kapom: ez a Gold Wing „café-tourer” változata, 1832 köbcentis, hathengeres motorral (118,3 LE, 167 Nm) és kombinált ABS-szel. Bár nem szeretem a túlsúlyos gépeket (385 kg), ez tényleg nagyon bitangul fest, s vélhetően a célközönség is oda lesz érte, mert 6,5 milliós indulóárról csicseregnek a madarak.
Az F6B bemutatkozásával véget ért a Honda sajtótájékoztatója, a kiállítás azonban még csak most nyitja kapuit. Hogy a többi gyártó milyen újdonságokkal rukkol elő, következő anyagainkból megtudhatjátok.