Mintha elfelejtették volna meghirdetni, hogy Olaszországban randevúzik a motorosvilág színe-java - ez volt az általános benyomása a látogatóknak a nyitás után órákban, elvégre még kora délután is szó szerint csak lézengtek a vendégek a hatalmas csarnokokban. A megszokott tumultusnak nyoma sem volt, a legizgalmasabb 2017-es gépeket is zavartalanul körbe lehetett járni, ami tulajdonképpen nem is olyan nagy baj.
Végül délután 4-5 körül kezdődött az igazi roham, ekkor megindult a helyiek áradata, a hűvös, párás időben is rendesen megtelt robogókkal és motorokkal a vásárváros parkolója. Volt is miért kilátogatnia a bájkereknek, ezúttal is több száz gyártó tette tiszteletét a nagy nevű seregszemlén, így újdonságokból sem volt hiány. Most ezek között csemegézünk, kiemelve a legfontosabb gyártók érdekesebb modelljeit.
BMW
A bajorok igazán nem aprózták el, minden kategóriában sikerült meglepniük a rajongókat, legyen szó endurókról, a sportszegmensről vagy éppen túragépekről. Természetesen a cég legsikeresebb típusa, az R 1200 GS állt a középpontban, mely új köntösben kezdi meg a 2017-es idényt. A jól ismert, kéthengeres, részben folyadékhűtésű erőforrás továbbra is 125 lőerős teljesítményű, de károsanyag-kibocsátása csaknem a felére csökkent az elmúlt évben.
Idomzata látványosabb lett, azonban aki még feltűnőbb masinára vágyik, az két vadonatúj változat közül is választhat. Egyikük az Exclusive, ezt fekete hajtásláncról, aranyszínű féknyergeiről és egyedi fényezéséről lehet legkönnyebben felismerni. Szintén itt debütált az R 1200 GS Rallye - ezt keményebb felfüggesztés és nagyobb rugóút különbözteti meg az alapkiviteltől. Mint a bemutató során elhangzott, új elemekkel bővült a GS extralistája is - bukócső, két bukósisak befogadására alkalmas topcase, valamint olyan terepes védőelemek, mint a hűtő- és vázvédők is rendelhetők a boxerhez.
Megcsodálhattuk a GS família legújabb, egyben legkisebb tagját is, az indiai TVS-szel közösen készített G 310 GS-t. A 313 köbcentis, 34 lóerős teljesítményű, fordított felépítésű, azaz kipufogóját a henger hátsó oldalán viselő egyhengeres 19-es első keréken fut, rugóútjai hosszabbak, mint az egy éve bemutatott G 310 R-nek, míg tömege csupán 169,5 kilogramm.
A retrogépek rajongóinak is kedveskedtek két eddig nem látott modellel, ugyanis itt rántották le a leplet az új R nineT-ről, illetve az R NineT Urban G/S-ről. Mindkettő azonos vázra és erőforrásra épül, vagyis a léghűtésű, EURO4-es boxer dolgozik bennük, ami ebben a formában 110 lóerőt tud. Bár műszaki alapjuk hasonló, megjelenésük igencsak eltérő - a G/S a nyolcvanas évek BMW R 80 G/S-ét idézi, míg a nineT klasszikus roadster-dizájnnal, fekete (Blackstorm metallic) fényezésű tankkal, vázzal és erőátviteli elemekkel lép színre.
A 160 lovas és 175 Nm-es csúcsnyomatékú GTL még kényelmesebb lett, szériafelszereltsége a továbbfejlesztett Dynamic ESA-val, s ezzel együtt automatikus lengéscsillapítás-szabályozással bővült, míg az extralistára olyan tételek kerültek fel, mint a tolatást segítő hátrameneti segédlet, illetve a kuplung nélküli fel- és visszaváltást lehetővé tevő Pro váltóasszisztens. Nem mellesleg a hathengeres GTL-en megtalálható az Intelligens Segélyhívó rendszer is, mely közvetlen segítséget nyújt a balesetben megsérült motorosnak és utasának. Jelen volt még az EICMA-n a karbonvázas, éjfekete HP4 Race is, mely 2017 második felében robbanhat be a piacra, valamint a F 800 R és GT duó - a népszerű roadsterek látványosabb műszeregységgel, módosított kipufogódobbal és Rain, illetve Road menetprogramokkal kezdik a következő szezont.
Ducati
Szinte letaglózták a helyieket a Ducati emberei - sportgépek, endurók és múltidéző vasak tömkelegét hozták el Milánóba. Természetesen a Superleggera volt a fő szenzáció, az általunk már korábban bemutatott, 215 lovas szörnyeteg a stílusra kevésbé fogékony látogatókat is rabul ejtette. Hasonlóan nagy volt a nyüzsgés az eddig ügyesen titokban tartott Multistrada 950 körül is, ami nem csoda, hisz' a karcsú, 939 köbcentis túrázó talán még vonzóbb, mint 1200-as névrokona.
Nevére rácáfolva 803 köbcentis, 75 lovas erőforrással dobták piacra a Monster család legfrissebb tagját, a 797-et. A Scrambler Desmodue L2-esét öröklő gép 12 ezer kilométeres szervizintervallummal, kilencfunkciós műszeregységgel és még csábítóbb formatervvel próbál rajongókat szerezni a Monster famíliának.
Nem maradt érintetlenül a nagy testvér sem, a Monster 1200 ülésmagassága immáron - 795 milliről - 820-ra nőtt, 150 lovas teljesítményéhez csupán 182 kilós száraz tömeg társul, míg a felszereltsége a korabeli superbike-okat idézően gazdag, hiszen kanyar-ABS, kipörgés- és egykerekezésgátló segít kordában tartani a talján szörnyet.
Honda
Főként a helyi szakemberek brillíroztak a Honda háza táján, ugyanis a cég római K+F központjának mérnökeit érte megtiszteltetés, hogy elkészítsék a Milánóban már-már megszokott, exkluzív Honda prototípusokat. Munkájuk révén két egyedülálló gép látott napvilágot - elsőként a Marco Simoncelli tiszteletére 58-as rajtszámmal ékesített, Flat Track-stílusú klasszikust, a CB1100TR-t csodálhattuk meg, mely természetesen a léghűtésű CB1100 műszaki alapjaira épül. Szintén itt mutatkozott be az Africa Twin Enduro Sport koncepció, ami tulajdonképpen a CRF1000L sportosabb, rali-kiegészítőkkel megspékelt, egyben sokkal könnyebb változata.
Nagy volt a nyüzsgés a formabontó X-ADV körül is, s ez kicsit sem meglepő, tekintve, hogy egy-két ötvenes és 125-ös próbálkozást leszámítva korábban nem találkozhatott a közönség valódi tereprobogóval. A különös szerzet 745 köbcentis, soros, kéthengeres, 55 lovas erőforrással lép színre, hatos váltója természetesen duplakuplungos (DCT) erőátvitelhez kapcsolódik, és mint kiderült, 3,6 literes fogyasztásátlagának köszönhetően igencsak komoly, 350-400 kilométeres hatótávval büszkélkedhet.
Végre szériaérett változatában is megtekinthettük a CRF250 Rallyt, mely a Dakar-szakaszgyőztes CRF450 megjelenését örökölte, de annál sokkal visszafogottabb, egyben kedvezőbb fenntartási költségű masina. A 25 lóerős, csurig tankolva 157 kilós enduró rendkívüli terepképességével és elképesztően szerény, vegyes használatban is mindössze 3 l/100 km-es átlagfogyasztásával szerezhet rajongókat a márkának.
A fenti szenzációk mellett természetesen jelen volt a korábban már részletesen bemutatott CBR1000RR SP, SP2 valamint a Fireblade alapkivitele, továbbá közel húsz, jelenleg is elérhető modell - ezek látványosabb fényezéssel és EURO4-es erőforrással lépnek a 2017-es szezonba.
Husqvarna
Bátor formatervvel, páratlanul karcsú, 9,5 literes (!) üzemanyagtartállyal és a KTM 390 sorozatának technikájával érkezik a nagy nevű Husqvarna két újdonsága a Vitpilen és Svartpilen 401.
A 2017 őszétől kapható újdonságok csupán 148 kilós száraz tömeggel büszkélkedhetnek, s bár igencsak különböző gépek, technikájuk szinte az utolsó csavarig megegyezik. A Vitpilen a klasszikus csupaszmotorok, míg a Svartpilen a terepes külsejű retrogépek táborát erősíti, s természetesen mindkettőben a KTM házi beszállítójának, a WP-nek a 43 millis csúszószár-átmérőjű villája kapott helyet más és más rugóúttal és -állandóval. Egyhengeres erőforrásuk 44 lóerős lesz, továbbfejlesztett, Bosch 9.11 ABS-szel kerülnek a boltokba, emellett várható egy még feltűnőbb, félidomos AERO kivitel is, mely prototípusként volt jelen Milánóban.
Kawasaki
A H2-őrület után most az elérhető, megfizethető kétkerekűekre koncentráltak a Kawasakinál, kínálatukban ígéretes nakedek és endurók sorakoztak a hatalmas standon, közöttük olyan újdonságokkal, mint például a Z650. Senkit ne tévesszen meg a név, a Z650 nem a sornégyes Z-családot erősíti, ez valójában az ER-6 továbbgondolt változata, azaz soros, kéthengeres, 649 köbcentis erőforrás dolgozik benne. Visszafogott méretű, 120 és 160 mm széles papucsok, 41 millis csúszószár-átmérőjű, hagyományos első teleszkóp és a mai nakedeken megszokott, félig az erőforrás alatt, félig a lenkővilla mellett elvezetett, tömzsi kipufogó jellemzi a gépet. Valószínűleg a törékeny hölgyekre gondolva egészen szerény az ülésmagasság (790 mm), ami a keskeny motoron még alacsonyabbnak érződik, míg a tömeg - a 15 literes üzemanyagtartályt teli csorgatva is - csak 187 kiló.
Akad persze négyhengeres csemege is a porondon, mégpedig a kihívó Z900, melyet valószínűleg az MT-09 és a 800-as sornégyesek közvetlen ellenfelének szántak a kobei mérnökök. A 948 köbcentis erőforrásból 125 lovat préselhet ki a vezető, s a csúcsnyomaték is tiszteletre méltó - 99 Nm 7700-as percenkénti főtengelyfordulatnál. Mint elmondták, a Z900 könnyebb, mint literes testvére, menetkészen sem lendül 210 kiló fölé a mérleg mutatója, pedig nem éppen kicsi, csaknem 210 centi hosszú, 1450 millis tengelytávú gépről van szó.
Az egykori KLE-família hagyományait viszi tovább a filigrán, soros, kéthengeres Versys. Az egyenként 148 köbcentis hengerekből lánchajtáson - és hatos váltón keresztül - jut el a nyomaték a tényleg visszafogott, csupán 13 centis futófelületű hátsó kerékre, s bár pontos adatot egyelőre nem árultak el, a pletykák szerint 35 lóerő körüli teljesítménnyel számolhatnak a leendő Versys-tulajdonosok. Megtudhattuk, hogy első felni természetesen 19 colos, miként az illik egy ilyen motorhoz, azt azonban egyelőre nem derült ki, hogy a tetszetős enduró milyen tömeggel és pontosan milyen műszaki tartalommal száll harcba a nem is olyan csekély A2-es konkurenciával szemben.
A fenti, több tucat új modell mellett természetesen még sok-sok újdonság akadt Milánóban, ezért a sorozat következő részében mi is tovább szemezgetünk 2017 legjobbjai között - jönnek az ígéretes prototípusok és a már tavasszal megvásárolható gépek, közöttük az európai gyártók és természetesen a távol-keleti márkák legjobbjai.