Az európai körökben jól ismert CML műhely - teljes nevén Centro Moto Lodi - már többször fogott motorok átalakításába, az elismert custom csapat leggyakrabban a Triumph kéthengereseit veszi kezelésbe, hogy új egyéniséggel ruházza fel őket. Az elmúlt szezonban egy újragondolt Bonneville bemutatásával sokkolták a hozzáértő közönséget, és a bemutató helyszínéül nem kisebb rendezvényt választottak, mint a 2012-es Tridays Rally-t, ahol a márka szerelmesei mustrálhatták először a kész művet.
A hagyományos őszi motoros seregszemlére, az EICMA-ra is tartogattak egy meglepetést a srácok, Mattia Foroni vezetésével egy nem mindennapi, szóló használatra készült gépet hoztak Milánóba.
A donor ez esetben is a hinckley-i ikerhengeres csupaszmotor volt, ám most drasztikusabb átalakításba kezdtek, és a korábbi modellekkel ellentétben a vázat is átalakították, hogy kompromisszummentes gépet építsenek.
Ha szemből pillantjuk meg a vasat, azonnal feltűnik a régies, gumiharmonikába csomagolt teleszkóppár, ám ennél is feltűnőbb a fél évszázaddal ezelőtti utcai versenyzőket idéző gumiabroncs, mely vaskos, hosszanti barázdáival egy letűnt korba repít vissza bennünket. Az első sárvédő csak jelzésértékű, ami teljesen érthető is, ugyanis ezzel a masinával aligha fognak több száz kilométert lenyomni esőben, helyette napsütötte vasárnap délelőttökön kerülhet elő a vas, hogy tulajdonosa bezsebelje az elismerő pillantásokat a kávézók teraszáról és a szerpentinek parkolóiból.
Lefelé hajló, míves kormányon támaszkodik a vezető, miközben combbal könnyedén szoríthatja a motort, az apró, hátrafelé elvékonyodó üzemanyagtartály kicsit sem gátolja ebben. Motorozás közben csak a magasra húzott, a scramblerekre emlékeztető kipufogócsövekre kell vigyáznia, mivel az üres kémények csak jelzésértékű perforált bevonatot kaptak, a jól megszokott bandázsszalag itt nem védi a vezető lábát a kiáramló hőtől.
Az egyszemélyes, rugókon nyugvó ülés igazi mestermunka, nem csak motoron, de bármelyik előkelő szalonban megállná a helyét a finom varrású bőr, melynek erős, mustársárga színe remekül passzol a motor "fényezéséhez".
A fényezés szó persze erősen idézőjeles, ugyanis a Triumph kiegészítői merített, ún. VTN technológiával készültek, az üzemanyagtartályt és a sárvédőket az ötvenes évekből származó napilapok felületei borítják, tovább erősítve a vas régies jellegét.
A CML-nél dolgozó srácok újra bebizonyították, hogy a legjobb európai motorépítői között van a helyük. Rendkívül hitelesen idézték meg a deszkapályás versenymotorok világát egy önmagában is szép és izgalmas motor újragondolásával.