Egyre fontosabb a nagy márkáknak az utánkövetés, azaz hogy eladás után is kapcsolatban maradjanak a vevőikkel. Erre épít a Brixton is, és rendszeresen megszólaltat néhány motorost, többnyire kezdőket, hogy meséljenek róla: miért választották ezt a csodás hobbit és mit adott nekik a motorozás? Ezúttal Lydie állt kamera elé, aki kétgyermekes anyaként úgy érezte, valami még hiányzik az életéből...
Lydie és a motorozás: 50 felett sem késő elkezdeni!
A hölgy könyvelőként dolgozik, Franciaországban él és két gyermek édesanyja. Élete a túrázás, a kerékpározás, no meg a fotózás, így adta magát az ötlet, hogy kétkeréken jusson el távolabbi célpontokhoz is. Ezért elhatározta, hogy levizsgázik, és vesz egy motort...
Mióta motorozol?
– Két éve vágtam bele, azóta egy Cromwell 125-tel gyűjtöm a kilométereket. Azért erre esett a választásom, mert lenyűgözött a régies, stílustiszta megjelenése, de kézzelfogható okok is közrejátszottak, mint a kedvező ár vagy a szintén alacsony fenntartási költségek.
Hogy látod két év után: jól döntöttél?
– Olyannyira, hogy idén beiratkoztam újra a motorosiskolába, hogy megszerezzem a korlátlan jogosítványt, és nagyobb gépet vehessek.
Nőként, anyaként mi ösztönzött arra, hogy motoros legyél?
A motorozás egész életemben szerepelt a kívánság-, vagy másnéven bakancslistámon. Aztán egy nap, amikor a barátnőmmel, Véronique-kal beszélgettem, szó szót követett, és végül közösen belevágtunk. Megvettük az első motorosruhánkat, felszereléseinket, a gépeket, majd 2022 tavaszán már mi is kétkeréken róttuk az utakat.
Mi volt a legnehezebb része a „motorossá válásnak?”
A legkomolyabb kihívást az jelentette, hogy a rokonaimnak és a barátaimnak elmondjam, mire készülök. Csak úgy záporoztak az előítéletes megjegyzések... Már 50 felett vagy, és motorra ülsz? Nem félsz a sebességtől? Ezután már simán ment a következő akadály leküzdése: bebizonyítani, hogy képes vagyok rá. Igazán beszédes, hogy a hozzám közel álló barátok, családtagok egy emberként támogattak, de a többieket igencsak megosztotta a kérdés...
Melyik a kedvenc útvonalad vagy célpontod?
– Egyértelmű, a Jura-hegység kanyargós útjai, a hajtűkanyarokkal tűzdelt aszfaltcsíkok és hágók. Azokat a helyeket kedvelem, ahol nem a géped teljesítményétől, végsebességétől függ, hogy élvezed-e a motorozást. Itt igazán változatos utak várnak, megunhatatlan.
Melyik volt a legemlékezetesebb túra?
– Amikor először motoroztam egyedül, messzebbre, és véletlenül pont a Jura-hegységbe. Közel kétszáz kilométer, csak én és a Cromwell, amiről csodaszép képeket készítettem aznap – igazi önbizalomnövelő kör volt.
Mit tanácsolsz azoknak a hölgyeknek, akik hozzád hasonlóan belevágnának a motorozásba?
– Mindenképpen könnyű, fordulékony, kisebb teljesítményű 125-ös típussal kezdjenek, mert a nyolcadliteresek roppant szórakoztatóak, ideálisak a kezdőknek! Még fontosabb, hogy olyan oktatót válasszanak, ahol – a jogosítvánnyal együtt – valóban hasznos tudást szereznek, és így magabiztosan kezdhetnek közlekedni.
Mit javasolsz azoknak, akik veszélyesnek tartják ezt a hobbit?
– Kétségtelen, hogy a biztonság elsőrendű kérdés, ezért nem szabad kompromisszumot kötni. Elengedhetetlen a nappal és éjjel is jól látható, protektoros ruha, hatékony világítás és defenzív vezetés – ezekkel máris sokat tettél érte, hogy csak jó élményeket szerezz a nyeregben.
Van olyan helyzet vagy manőver, ami kezdőként nehézséget okoz?
– Hogyne, a mai napig kihívás a nagyon meredek emelkedőkön elindulni – felelte Lydie nevetve.
Mit jelent számodra a motorozás, mennyiben változtatta meg az életed?
– Ezen gondolkodnom sem kell... A motorozás a hatékony, mellékhatások nélküli antidepresszáns, ami azonnal „hat”, amint a nap végén felszállok a Cromwellre.