A fél évszázaddal ezelőtti BMW motorok egyfajta másolataként jött létre az orosz gyártású Ural és Dnepr motormárka, melyek típusaiból hazánkban is sok található. 650 köbcentiméteres, léghűtéses boxermotorjával nem éppen takarékos, de mindenképpen tartós darab a legnépszerűbb, M-63 névre hallgató típus, mely klasszikus stílusa miatt gyakran adja csopperépítés alapjait. Az egyetlen hiba a történetben, hogy a kategória alapkövetelményének számító előretolt lábtartó nehezen kivitelezhető az M-63-ason, hiszen a nyújtott láb gyakorlatilag beleütközik a hengerbe, ezért vagy túramotorosan behajlított végtagokkal, vagy széles terpeszbe kényszerülve ül a motoros az épített vason.
Pedig a probléma megoldásához elég lett volna az orosz szakembereknek kicsit jobban elmélyülni a példakép BMW kevésbé ismert típusainak történetében. Az R10-es, léghűtéses boxermotor esetében egy rendhagyó építési módot alkalmaztak a német mérnökök, mivel a kétütemű motor hengereit a lábtartók mögé száműzték, egészen fura sziluettet kölcsönözve ezzel az olcsó és praktikus motornak. De mit takar az R10 név, és hogy lehet kétütemű, amikor a sorozat többi darabja rendre négyütemű erőforrással készült?
1945-ben a II. Világháború végén Németország romokban hevert, az ipar teljesítménye minimálisra csökkent, emberek milliói veszítették el állásukat. A BMW különösen nehéz helyzetben volt, mivel az ország nyugati részén fekvő gyáregységei a támadások során erősen megrongálódtak, az Eisenach-ban fekvő üzem pedig, ahol a háború alatt a motorkerékpárokat gyártották, orosz fennhatóság alá került. Ebben a nehéz helyzetben megvolt a valós esélye annak, hogy a BMW csupán emlék maradjon a történelemben. Az országban tartózkodó amerikai hadseregnek viszont szüksége volt egy olyan állomáshelyre, ami képes ellátni a hadászati járművek javítását, így tapasztalt munkatársainak, valamint a stratégiai helyen lévő müncheni központjának köszönhetően a BMW-t bízták meg a feladattal. Ez a megbízás nem csak a szövetséges csapatok számára volt fontos, de a németországi munkavállalók számára is esélyt jelentett az újrakezdésre.
Kurt Donath, a BMW akkori menedzsere kezdte meg a szövetséges flottához kapcsolódó munkákat, valamint irányítása alatt a bajor cég edények, kerékpárok és mezőgazdasági eszközök gyártásába kezdett. Ezek a tevékenységek Németország és a BMW számára is nagy jelentőséggel bírtak, hiszen esélyt adtak egy új jövő kialakítására. Donath természetesen nem érdeklődött túlzottan az effajta termékek előállítása iránt, számára a motorkerékpárok építése jelentette a jövőt, ami idővel szintén lehetségessé vált. 1946 márciusában az amerikaiak zöld utat adtak a kétkerekűek gyártásának, mivel szükségük volt alapvető szállítási eszközökre, de a legnagyobb hengerűrtartalmat 125 cm3-ben limitálták.
65 évvel ezelőtt, 1946. június 3-án, Kurt Donath hosszú távú döntést hozott: utasította a BMW legendás alakját, Alfred Böning-et az R 10-es modell, és vele együtt az M411-es, kéthengeres boxer erőforrás kifejlesztésére. A kis 125 cm3-es boxer érdekes kinézetű motorkerékpár volt, alacsonyan fekvő blokkjával és a motoros lába mögött elhelyezkedő hengereivel. Ez azt jelentette, hogy a sebességváltó a motor aljához kapcsolódott és a kardántengely a többi boxernél jóval magasabban helyezkedett el. Külsőre tradicionális BMW motornak tűnt, ám a kéthengeres erőforrást úgy tervezték, hogy előállítása jóval olcsóbb legyen, mint az átlagos négyhengereseké. Rövidesen el is készült a működő prototípus, azonban mielőtt gyártásba kerülhetett volna, nyilvánvalóvá vált, hogy a szövetséges hatalmak emelni fogják a hengerűrtartalom korlátot 250 cm3-re, így a projekt az R 24-es modell javára abbamaradt.
Napjainkra a BMW Motorrad nagyjából 100.000 motorkerékpárt gyárt évente, olyan innovatív és kategóriavezető gépeket beleértve, mint az S 1000 RR, vagy az új hathengeres luxus túramotor, a K 1600 GT és GTL. Hatvanöt évvel ezelőtt a vállalat teljesen más helyzetben volt mint ma, és az R10-es - bár soha nem került sorozatgyártásba - komoly reményt jelentett az akkori vezetésnek és dolgozóknak, így a BMW történelem szerves része.