A BMW húsz évvel ezelőtt, az 1992-es IFMA kiállításon mutatta be új, négyszelepes boxer motorját, és a következő év szeptemberében a Frankfurt Motor Show-n előrukkoltak az új erőforrással szerelt modellel, az R 1100 GS-sel. Akkor több szakértő is kételyének adott hangot, hogy a megnövekedett méretű motor vajon megfelelő lesz-e a hosszútávú túramotorozáshoz és a terepezéshez, de az új ”óriásendúrót” mégis hatalmas közérdeklődés övezte. Ennek köszönhetően egy évvel később az új modellből már 9500 példány készült a spandaui gyárban, pedig a "régi" R 100 GS még mindig megtalálható volt és a BMW modellpalettáján.
A siker egyik kulcsa a motor erőforrása volt. A lég-/olajhűtéses, négyszelepes boxer az R 1100 RS blokkján alapult, de eltérő karakterisztikája révén előnyösebb nyomatékgörbét és nagyobb húzóerőt biztosított. 5200-as percenkénti fordulaton 97 Nm forgatónyomatékot produkált, maximális teljesítménye pedig 90-ről 80 lóerőre csökkent, de a végsebessége közel 200 km/óra volt.
A Telelever rendszer és a kéttárcsás első fék ideális alapul szolgáltak ahhoz, hogy blokkolásgátlóval is felszereljék, így az R 1100 GS lett az első enduró motorkerékpár, ami opcióként ABS-szel (BMW ABS II) is rendelhető volt. Fontos részlet, hogy terepen kikapcsolható volt a blokkolásgátló.
Nem csak az utcán, de a világversenyeken is bizonyított a német technika, hiszen a BMW 1998-ban visszatért a tereprali világába, 13 éves szünet után ismét gyári csapattal neveztek a Párizs-Dakar Rally-ra. Igaz, a négytagú alakulat ezúttal egyhengeres motorkerékpárokkal indult, amelyeknek alapja az F 650 GS volt. A várakozások szerények maradtak - a cél csupán a verseny teljesítése volt -, az eredmények viszont kiábrándítónak bizonyultak: egy középszerű 35. helyezés és három kiesés volt a balszerencsés verseny mérlege. Nem tűnt egyszerű feladatnak, hogy legyőzzék a rivális KTM-et (a narancs márka több tucat motorral és 12 szervizkamionnal(!) vágott neki a viadalnak), de Richard Sainct, aki egy évvel később csatlakozott a bajor csapathoz, 1999-ben megnyerte a motorkerékpáros kategóriát, megismételve Auriol és Rahier 1980-as évekbeli sikerét, megszerezve a BMW ötödik Párizs-Dakar Rally győzelmét. A következő szezonban a négy egyhengeres modell mellett a BMW két boxer motorral is rajthoz állt a viadalon. A két R 900 RR-t a HPN építette, pörgős motorblokkjuk teljesítménye 90 lóerő volt 8200-as fordulatszámon. A bajor márka ismét történelmi győzelmet aratott, hiszen amellett, hogy Richard Sainct megismételte sikerét, a 2., 3., 4. helyeken egyaránt a BMW végzett. Az egyhengeresek most is taroltak, de Jimmy Lewis harmadik helye - az R 900 RR-rel - már mutatta, hogy a boxerekkel igenis számolni kell.
Az utcai modell, az R 1100 GS hat évig volt a BMW kínálatában, és több mint 40 000 darabot értékesítettek belőle, majd bemutatták az utódot, az R 1150 GS-t. Teljesítményét 5 lóerővel növelték a 3000-es és 6500-as fordulatszám-tartomány között, és a nyomaték a középtartományban meghaladta a 90 Nm-t, amely az R 1150 GS jobb gyorsulását és rugalmasságát garantálta. A teljesítményt hatfokozatú váltón keresztül juttatták el a kardántengelyhez, ahol a hatodik sebességi fokozatot „overdrive” fokozatnak tervezték. Ez nagyobb komfortot és alacsony fogyasztást biztosított nagy sebességnél, de 2001-től kezdve a hatodik sebesség fokozat sport áttétellel is rendelhető volt.
A váz és a futómű számos módosításon ment keresztül, kezdve a továbbfejlesztett Telelever villától, a rövidebb Paralever lengőkaron át, egy optimalizált hátsó váznyúlványig. 2002-ben debütált a túraenduró speciális változata, melyet a világjáró motorosoknak fejlesztettek ki a müncheniek: ez lett az R 1150 GS Adventure. Nem csak küllemében és felszereltségében tért el az alapmodelltől, de a rugóutat is 20 mm-rel megnövelték (210 mm elöl és 220 mm hátul). A hátsó keréknél adaptív Showa rugóstagot használtak, és opcióként rendelhető volt egy rendkívül rövid áttételű első sebességfokozat a nehéz terepek leküzdésére.
A kétezres évek elején sorra jelentették meg a távol-keleti és európai gyártók a nagyköbcentis, emelt hasmagasságú utazómotorokat, ezért a BMW-nél ismét fejlesztettek a terepes zászlóshajón, és 2004-ben bemutatták a megújult R 1200 GS-t. A sokoldalú, nyomatékos motor azóta komoly karriert futott be, többször vezetve az európai eladási listákat. A könnyű kezelhetőség és a megbízható technika nem csak az utca motorosait győzte meg: a legendás boxer főszerepet kapott Ewan McGregor és Charlie Boorman sorozatában is (Long way round és Long way down), ahol ilyen motorokkal indultak földkörüli útra, majd túráztak velük Skócia északi csücskéből egészen Dél-Afrikáig.
A kiforrott konstrukció állta a sarat a konkurenciával szemben, ám a kétezres évek végén a riválisok sorra frissítették régebbi modelljeiket, illetve új szereplők (pl. Ducati) jelentek meg a szegmensben. A kihívók gazdag felszereltséggel és elképesztő teljesítménnyel sokkolták a vásárlókat, ezért a bajoroknak is lépniük kellett: 2012-ben hivatalosan is bejelentették, hogy szakítanak a hagyományokkal, és egy forradalmian új erőforrással rukkolnak elő az idei motoros seregszemléken - az R 1200 GS következő generációja erősebb, folyadékhűtéses blokkot kap...
(folytatjuk.)