Bár az utóbbi évtizedben az akkumulátorok forradalmát éljük, a legtöbb autó és motorkerékpár áramellátását még mindig a francia fizikus, Gaston Planté nevéhez fűződő, hagyományos szerkezetű telep biztosítja.
Akkumulátorok felépítése és hibái
Bárhogy is, sokan nincsenek tisztában azzal, hogy a savas ólomakkumulátor műanyag házában milyen folyamatok játszódnak le, s miből nyerjük azt az áramot, ami aztán eljut az önindítóhoz, és segítségével életre kel az erőforrás.
A hagyományos akksi több, egymás után kapcsolt cellából áll, s bennük egy-egy – egymástól műanyag szigetelőanyaggal elválasztott, pozitív és negatív töltésű, valamilyen ötvözőanyaggal ellenállóvá tett ólomlapokból felépülő – lemezkészlet bújik meg. Ezek desztillált vízzel higított kénsav elektrolitba merülnek, melynek mennyiségét a régebbi konstrukcióknál lehetett ellenőrizni, illetve a fogyásnak megfelelően pótolni, ám ma már az úgynevezett gondozásmentes változatok uralják a piacot.
Lítium-ionos is lehet?Napjainkban rengeteget hallani a lítium-ionos akkuról. Nos, ezt nemcsak elektromos autókhoz alkalmazzák, hanem indítóakkumulátorként is. Nagy előnye, hogy kisebb, erősebb, tartósabb, nem utolsó sorban pedig akár 3-5 kilóval könnyebb, mint egy hasonló kapacitású AGM-es. Ez utóbbi főként a grammra kihegyezett sportmotoroknál jöhet jól. Igaz, a modern technológiának ára van: a lítiumos változatok általában 15-20 ezer forinttal drágábbak az AGM-eseknél.
Fokozatosan terjed a sokak által – tévesen – zselésnek hívott AGM (Absorbent Glass Mat) rendszerű akku. Ez szintén savas, ugyanakkor az ólomlemezek között nem folyadék formában helyezkedik el az elektrolit, hanem rendkívül vékony, üvegszálas párnákban felitatva.
Túl azon, hogy e szerkezetet kis belső ellenállás és nagy érintkezési nyomás jellemzi, a cellákban is gyorsabban megy végbe a kémiai reakció, ebből kifolyólag terheléskor nagyobb energia tud áthaladni rajta. További pozitívum, hogy az AGM esetében szaporább az áramleadás, és töltése is kevesebb időt vesz igénybe. Igaz, érzékenyebb a melegre, jóllehet ez a motorkerékpároknál - azok felépítéséből adódóan – nem különösebben jelent gondot.
Könnyen kinyírhatjuk?!Egy átlagos körülmények között használt savas ólomakksi 250-300 töltés-kisütés fázis után leheli ki a lelkét. Ez nem túl sok, aminek elsődleges oka, hogy a cellákban bizony a töltésáthaladások során kémiai korrózió zajlik. Ráadásul, ahogy megyünk előre az időben, azaz nő a töltések és a kisülések száma, felgyorsul a folyamat, amire a hőmérséklet emelkedése is rátesz egy lapáttal. Tehát egyre csak veszít kapacitásából a telep, mi több az öregedéssel folyamatosan gyorsul a korrózió - mondta el a Sportmotornak Bihari Zoltán, az RMC Motor szervizvezetője, aki azt is hozzátette: az akkut általában az öli meg, ha sokszor használjuk rövid utakra a motort, miközben a belőle „kivett” áramot a generátor nem képes visszatölteni, és ebből kifolyólag rendszeresen lemerül.
Tegyük hozzá, az AGM-esek ára magasabb, viszont ezt kompenzálják az említett jó tulajdonságok. Példaképpen vegyük az RMC kínálatában is megtalálható, prémium minőségű, holland LP (Landport) akkujait: egy 12 Ah-s, 160 A indítóáramú, hagyományos telep 12 580, míg egy szintén 12 Ah-s, de 190 A indítóáramú AGM-es 14 700 forintba fáj.