Napjaink legnagyobb mennyiségben keletkező veszélyes hulladéka a fáradt olaj. Használjuk többek között a konyhában sütéshez-főzéshez, valamint az autókban, motorokban és egyéb járművekben kenőanyagként. A lecserélt folyadék sorsa nehezen követhető, de sajnos tény, hogy a háztartások jelentős részében a lefolyóban vagy a kert végi gödörben végzi. Pedig a talajba, élővizekbe kikerülő olaj elképesztő károkat tud okozni, és hosszú távon az emberi szervezetre is hatással van, hiszen hogy lehetne egészséges az a hal, amit egy mérgező anyagokkal teli vízből halásztak ki, mielőtt a tányérra került?
Valószínűleg Te most még nem érzékeled a közvetlen hatását annak a hihetetlen mértékű szennyezésnek, amit minden egyes ember nap mint nap véghez visz, de gyermekeid, unokáid valószínűleg már nagyon is fogják. Ők nagy eséllyel nem láthatnak majd élőben bizonyos fajokat, s csak elvétve találkozhatnak érintetlen, kristálytiszta vízfelületekkel. Gondolj rájuk, mielőtt a mosogatóba, a földre vagy a lakótelepi vízelvezetőbe öntenéd azt a „kis” olajat!
A legégetőbb probléma: a fáradt olaj kezelése
Gyűjtsd inkább a kenőanyagokat egy megfelelő edénybe, majd ha egy jelentősebb mennyiség összegyűlik, vidd el a legközelebbi használtolaj begyűjtésével foglalkozó benzinkútra vagy átvevőpontra! A legnagyobb magyar töltőállomás-hálózat például több ilyet is üzemeltet. Ezzel nemcsak, hogy nem szennyezed a környezetet, hanem hozzájárulsz a fáradt olaj újrahasznosításához is, amelyből biogáz és biodízel készül.
Ugyanígy járj el minden olyan vegyi anyaggal és veszélyes hulladékkal, ami károsíthatja a környezetet – például gumi, műanyagok, sav, lúg stb. Több nagy cég, közöttük a Total is elkötelezett a környezetvédelem iránt, ezen a oldalon érdekes információkat találsz arról, mi történik az újrahasznosítás előtt és után, érdemes elolvasni.
Tudod miért különösen veszélyes a fáradt olaj a környezetünkre?– Egy liter fáradt olaj egymillió liter (!) édesvizet, azaz körülbelül ötven ember éves ivóvízkészletét változtathatja szennyvízzé.– A csatornahálózatba jutva növeli a szennyvíztisztítók terhelését, rontja a tisztítási technológia hatásfokát, ugyanis a vízfelszínen úszva meggátolja az oxigén bejutását, ezzel megakadályozva a szennyező anyagok lebomlását.– Gátolja a talaj légáteresztő képességét, így elpusztítja a talajflórát.– Az élővizek felszínén úszva meggátolja az oxigén bejutását, csökkentve azok oldott oxigéntartalmát, elpusztítva az élőlényeket.– A lefolyóba vagy WC-be öntve idővel a csatorna dugulását okozhatja a csővezetékek falára lerakódva.– A kommunális hulladékba helyezve nehezen lebomló anyagként kerül a hulladéklerakókba.
A néma gyilkos, ami megfojt
A környezeti hatások közül a légszennyezettség az, aminek a legközvetlenebbül ki vagyunk téve. A kipufogógázok egészségre gyakorolt rendkívül kártékony hatása ma már tudományosan bizonyított tény. A motorokban lejátszódó égés sajátosságai miatt az ebből származó égéstermékek összetétele más, mint ami ugyanazon energiahordó egyéb körülmények között történő elégetésekor keletkezik. Ezek jelentős része mérgező és néhány az emberi szervezetbe nagyobb mennyiségben bekerülve rákos daganat kialakulását okozhatja.
A kipufogtatott gáz összetétele függ a motor típusától (Otto vagy dízel, két- vagy négyütemű stb.), a motor szerkezeti kialakításától, annak beállításától, állapotától, a levegőszűréstől, a hajtóanyagtól, a kenőolaj-fogyasztástól és az olaj összetételétől, a katalizátortól, stb. Ezért is fontos, hogy a járművedet mindig tartsd megfelelően karban és ügyelj az optimális beállításokra, hiszen így van esély arra, hogy a lehető legkevesebb káros anyagot juttatod a környezetbe. Mindig csak a szükséges ideig járasd a motort, pláne ügyelj erre, ha zárt helyen, például egy teremgarázsban indítod a járművet! Ha tudod, hogy hosszabb időre állsz meg, kapcsold le a motort, ezzel a légtér mellett saját pénztárcád is kíméled.
Az Otto-és dízelmotorok kipufogógázaiban az alábbi főbb veszélyes károsanyagok mutathatóak ki:
A láthatatlan ellenség
Ezeken a sokszor emlegetett tényezőkön túl van itt még más is, ami sokszor talán fel sem tűnik, hiszen olyannyira az életünk részévé vált – ez a zajszennyezés. Leginkább a fővárosban élők vannak kitéve ennek a környezeti ártalomnak. Több ezer autó és motor kipufogása, dudálások, szirénák, a villamos csilingelése és a súrlódó fémek hangja, a munkagépek zöreje, a repülőgépek morajlása, és még sorolhatnánk. A mai átlagember körül soha nincs csend...
Tudományos alaponEgy egészséges, átlagos emberi fül 20-16000 Hz tartományban érzékeli a hangokat, a hétköznapi társalgás pedig 500 és 2000 Hz-en belül zajlik. A zaj 30 dB-től már pszichés ártalmakat okoz, 65 dB-től vegetatív problémákat, 90 dB-től már károsodnak a hallószervek, 120 dB fizikai fájdalmat okoz, 160 dB-nél átszakad a dobhártya, 175 dB pedig már halálos „dózis”. Ijesztő adat, hogy a Földön évente egy decibellel nő a háttérzaj mértéke!
Bármennyire is úgy érzed, hogy téged nem zavar a zaj, s jól ki tudod zárni a hangokat, a szervezeted valószínűleg máshogy gondolja. Ha tudattalanul is, de romboló hatással van egészségünkre a zaj, így igyekezzünk mérsékelni, ahogy az összes többi környezetkárosító tevékenységet is. Ez nyilván kevésbé érdekes és izgalmas, mint egy jó csapatás valamelyik versenypályán, de ahhoz, hogy a következő generációk, azaz gyermekeink is hasonlóképpen élvezhessék az életet, muszáj élhető állapotban megőriznünk a bolygót számukra.