Kevesen tudnak róla, holott komoly befolyással van az új járművek árára, hogy januártól életbe lép az Unióban az átlagos károsanyag-kibocsátású modellekre kivetett adó, melynek összege 95 g/km felett tíz grammonként és autónként 950 euró. Tehát ha csak 120 g/km széndioxid-kibocsátású kocsik sorakoznak az árlistában, akkor azok vételára automatikusan 2375 euróval (kb. 800 ezer forinttal) emelkedik. Márpedig ez nem földtől elrugaszkodott érték: például az 1,5-ös Škoda Octavia 116 g/km-rel száll harcba, ugyanez kétliteres motorral már 150 g/km.
Egyetlen menekülőutat az jelentheti az autógyártók számára, hogy kezdetben csak a forgalmazott típusok 95%-ának átlagát veszik alapul, és az 50 g/km alatti modellek duplán számítanak, de ezt később megszüntetik.
Tíz év csúszással vesszük át a szigorításokat
Kérdés, hogy mikor honosítják meg ezt a motorkerékpároknál, hiszen tisztán látszik, hogy minden műszaki és környezetvédelmi szigorítás nagyjából tízéves „csúszással” megjelenik a kétkerekűeknél is. Elég az ABS kötelező bevezetésére (2004 és 2016) vagy az Euro 5 normára (2009 és 2020) gondolnunk. Márpedig a motoroknál bőven akad teendő, mert gyakorlatilag nincs a piacon hibridüzemű típus, a tisztán elektromos modellek pedig aránytalanul drágák, így maradnak a kéttonnás kocsiknál is sokkal szennyezőbb vasak, mint például a 173 g/km-es értékkel „büszkélkedő” Kawasaki H2 vagy a 144 grammos GSX-R1000.