Arctic Cat 500 4x4 Manual 8,4 / 10

Arctic Cat / Arctic Cat 500 4x4 Manual
A gépezet volt már tesztelve különböző körülmények között, úgy gondoltam írok egy részletesebb beszámolót, hogy mégis milyen, ez az itthon még elég egzotikus állatnak számító sarki cica.
Egy amerikai import gépet sikerült újonnan megszereznem. 500-as egyhengeres vízhűtéses blokkja egy az egyben a Suzuki Vinsonból származik.
De hogy miért pont ezt vettem, hiszen alig fut belőle itthon pár darab? Nos hát elég sokat olvastam magáról az Arctic Catről, és a tengeren túlon azért elég nagy múltra tekint vissza. Hasmagassága a legnagyobb, és két személy alatt se ülnek össze a meglehetősen hosszú rugók. Ezen felül majd 25 literes tankja az eddigi átlag 12l/100km-es fogyasztás mellett akár 200km megtételére is elég, ami nem hátrány.

Ami a blokkot illeti kicsit közelebbről, nem az automata verziót választottam, hanem félautomata testvérét, melyen nincs külön kézi kuplung, de a sebességfokozatokat a pilóta választhatja meg. Ez számomra több okból is jobban tetszik az automatánál. Egyrészt a fogyasztást jelentősen lehet befolyásolni, illetőleg csökkenteni, másrészt nem ázik be vagy szakad el a szíj, harmadrészt nagyon jó a motorfék, végül pedig eddigi olvasmányam alapján kevesebbet kell vele foglalkozni is. A váltó amúgy bejáródás után már elég jól és könnyen kapcsolható.
Ami talán hátrányként említhető, hogy a felező is a váltónál van, így vízben a váltás és a felezés nedves élményeket okozhat a csizmában. A hátramenet kapcsoló ott helyezkedik el, mint automatákon általában az irányváltó. Alternatívaként még megemlíteném a berántót, mely meglepően könnyen jár és aksi nélkül is beindítható vele a gépezet.
Ami a motor erejét illeti, pár lóerő még elfért volna azért, bár a gép tömege kategóriájában talán elég jónak számít. Felmegy ugyan bárhova, de felező nélkül időnként vissza kell rakni 2-esbe, mert a 3-as egy idő után elfogy.

Hosszabb távon még nem mentem sok ATV-vel, de pár körre azért már köclsönkaptam ezt-azt, így talán van nélmi összehasonlítási alapom. Az 500-as kategóriában talán gyengébbnek érezzük a többinél a cicát, bár talán ez betudható a váltónak, mivel az automata folyamatosan a nyomatékcsúcson tartja a gépeket. Hasmagassága nagy előny, mivel sárban sem ül föl olyan könnyen, és a tereptárgyakkal is könnyebben megbírkózik. Nem vettem észre, hogy ettől instabilabb lenne, bár a magassága miatt kicsit borulékonyabb, így jobban oda kell rá figyelni, de ez normál körülmények között nem okoz hátrányt.

Ami az utasszállítást illeti, ahhoz sajnos a TRV verzió kéne, bár kis átalakítással (párna a hátsó csomagtartóra) bőven elfér rajta két ember, de a váltó miatt a vezetés így már elég nehézkes. Mindazonáltal egy ember részére nagyon kényelmes, magas az üléspozíció, és jól elférek rajta énis a közel 190 centimmel. Az ülés hossza is megfelelő, többféle üléspozíció felvételére is alkalmas.

A gép kelezhetősége elég jó, a konzolok a Suzuki quadjairól lettek átvéve. Könnyen bővíthető tükörrel, plusz gombokkal, szélvédővel és hasonló dolgokkal a gépezet, van még hely ennek-annak a kormányon. A kézi és egyben rögzítőfék mind a 4 kerékre hat, míg a lábfék csak a hátsókat fékezi, bár a motorfék miatt erre ritkán van szükség. Ereszkedéskor is oda kell figyelni, hogy ne legyünk 4 kerék hajtásban, mert így a motorfék mind a 4 kerékre hat, és ez megcsúszáshoz vezethet. A fékhatás egyébként meglepően jó és jól adagolható.

A műszerfalat is elég jól kitalálták. A nagy digitális kijelző mellett, mely mutatja a sebességfokozatot, 4 kerék hajtást és differenciálzárat, üzemanyagszintet, üzemórák számát, megtett összes és két napi kilométert, ott az analóg kinézetű, de valójában digitális óra, melyet beállíthatunk sebesség vagy fordulaszám kijelzésére.

A hétvégén kipróbáltuk a gép víz, illetőleg sárállóságát is a Dunában, illetve egy nagy iszapkatlanban, de beázásnak nyoma sincs. Bár egyelőre még nem merítettem el ülésig, de a többi gépnek általában már addig ért a víz :)
Ilyenkor jelentkezik azonban az a hátrány, hogy hátramenethez üresbe kell tenni a gépet a lábváltóval, ami általában rendesen víz alatt van ilyenkor.
A légszűrő a tank helyén található, így elég magasan helyezkedik el, bár sajnos a levegőt előről szívja az orridom alól, így ezt lehet majd a későbbiek során át kell alakítani. Gondolom most jogosan merül fel a kérdés, hogy akkor hol a tank? Hát a tank kéremszépen hátul van, a hátsó csomagtartó alatt.

Ami még kimaradt talán a futómű, bár pár szóban már említettem a cikk elején. Terepen elég szépen viselkedik, mivel a nagy hasmagasság lehetővé teszi a hosszú rugóutat, ezért a terep egyenlőtlenségeit szépen elnyeli, mégis elég kemény ahhoz, hogy ne billegjen a gép folyton. Összességében véve elégedett vagyok vele. A futóművön lévő gumik viszont nem az igaziak sárban, de azért eddig még nem kellett kihúzni. De ha elfogy, biztosan kap kicsit agresszívebb gumikat, bár valószínűleg ehhez majd keményebb kuplunglamellák is szükségesek lesznek.

Ami a sötétben quadozást illeti, ezzel sincsenek gondok, bár a Polaris nem véletlen épített lámpát a fejidomba is, ezzel még lehetne javítani a dolgon egy kicsit, mivel magasabbról máshogy verődik vissza a fény, és jobban láthatóak lesznek a bukkanók. De az amerikai szabvány fényerővel nincs probléma, elég jól lehet vele látni sötétben is, persze ha nem áll a sár a fényszórókon.

Amit még így a végére fontosnak tartanék megjegyezni, hogy nincs agyonrakva a gépezet elektronikával. A szivatón és a 4×4 kapcsolón kívül minden mechanikus, így sokkal kevesebb dolog tud beázni vagy elromlani, ami számomra midnenképpen pozitívum. Sajnos manapság 2-3 évre gyártanak gépeket, merthogy utána úgyis újat vesznek, hát remélem ez tovább fog tartanai.

Erre használta
Túrázás, sarazás, vizezés.

Javítanivalók
Első lámpa rögzítése nem az igazi.

Itt szervizelte
Otthon szervizkönyvből.

A beküldő 7 éve motorozott, amikor kritikáját írta.

Beküldte: frpeter

Beküldve: 2008. április 28.