Egynapos gurulások során nincs szükség túl nagy szervezőkészségre, hiszen elég megsaccolni, hogy mi fér bele napnyugtáig, zsebre tenni a benzinpénzt, és már indulhatsz is. Nem úgy a hosszabb, többnapos, esetleg többhetes kalandok során, hiszen itt a többség már előre lefoglalt szállásokkal és kitűzött célpontokkal vág bele az utazásba. Igen ám, de mennyi az annyi, vagyis hány kilométert tervezhetsz két tankolás, illetve két szállás között?
Azok a fránya számok…
Először is tisztázzuk: ha száz helyett inkább 120-szal haladsz, azzal némileg kitolhatod az egy nap alatt letudható távot, de alapvetően nem ez határozza meg, meddig jutsz el aznap.
Ha több motorral, csapatban mozogtok, elkerülhetetlen, hogy a brigád egyes tagjai más és más időpontban legyenek éhesek, szomjasak vagy fáradtak, jelentősen szaporítva a megállások számát és időtartamát. Tegyük fel, hogy egy kisebb baráti társaság, hat motorral, kilenc fővel indul túrázni. Jellemzően 60-90 percenként érdemes pihenőket tartani, ügyelve rá, hogy ezek hossza lehetőleg legfeljebb 20 perc legyen. Aki vezetett már nagyobb csapatot, az tudja, hogy a sokadik boxkiállásnál ezt már nem is olyan egyszerű betartatni…
Pedig érdemes rá figyelni, hiszen ez eszi, lopja a megtehető kilométereket, mert az óránkénti 15-20 perc bizony máris harmadával csökkenti az elérhető átlagsebességet, mely az autópályákat elkerülve egyébként is csak 70-80 km/óra. Arra is ügyelni kell, hogy nagyjából minden második ilyen kiállásnál tankoljon is a társaság, mégpedig egyszerre, hogy ezzel is időt nyerjenek. Igen ám, de mit tegyen az, akinek a motorja csak apró, 10-12 literes üzemanyagtartállyal rendelkezik? Erre is van megoldás…
Minden igényre felkészülve
Főként a szupermotók tulajdonosai szenvednek a szerény hatótáv miatt, elvégre a karcsú gépek nemritkán 160-180 kilométer alatt kihörpintik a tartalék feletti benzinmennyiséget. Az utángyártott alkatrészeket forgalmazó cégek természetesen erre is találtak megoldást, mégpedig a túlméretes üzemanyagtartályok formájában, melyek akár 30-50 százalékkal több naftát is elnyelhetnek, mint a gyári megoldások. Ezzel meglennénk, benzin tehát akad, az átlagsebesség mégsem akar felfelé kúszni? Ne lepődj meg - az üzemanyag csak az egyik probléma…
Ha mondjuk 17-18 literre sikerült növelni az űrtartalmat, az már bőven háromszáz kilométer feletti távolságra elég, de újabb rossz hír, hogy ezt szólóban motorozva sem éred el soha… Navi nélkül nem tudhatod, hogy hol a következő benzinkút, vagyis 2-4 literrel az üres állapot előtt légtelenítened kell a tankot, de az így kialakult 250 kilométeres határ is messzinek tűnik. A keskeny nyergen ülve, sportmotorokon ráadásul hegyes szögben hajlított lábakkal és terhelt csuklókkal aligha adja ki magát a két-három órás etap, márpedig – továbbra is autópálya nélkül – legalább ennyire van szükség a 250 kilométer legyűréséhez.
Szabd magadra!
Persze ezzel is lehet játszani, hiszen nem Te vagy az egyetlen, aki szívesen növelné a motorja kényelmi faktorát és ezzel személyes hatótávját. Kezdésnek érdemes megnézni, hogyan tehermentesíthetnéd a csuklóidat. A kormánykiemelők, más ívű markolatok és komplett kormányok felszerelése sokat segíthet ebben, s akkor értél célba, ha a nyeregben lazán ülve nincs teljesen kinyújtva a karod, hiszen így a hirtelen irányváltásokat is könnyedén, előrehajolás nélkül abszolválhatod. Ha ez megvan, valószínűleg a nyakizmaid könyörögnek a következő beruházásért, hiszen a megváltozott üléspozíció miatt jobban ér majd a menetszél. Ezt magasabb, tört ívű, ún. túraplexivel vagy állítható szögű varioplexivel küszöbölheted ki.
Egész jól állunk, de a görcsölő vádlid és a lábtartóról gyakran lelógatott csizmád arra utal, hogy az egész napos vágták közben már nem éppen kényelmes az egyébként egészen emberi helyre felszerelt lábtartó. Átalakító készletek egész sora várja a nyurga motorosokat, s nagy előny, hogy ezek legtöbbje inkább előre, mintsem lefelé tolja a rögzítési pontot, ezáltal a vas dönthetősége is csak kismértékben változik.
A kiült nyerget újrabőrözni nem egy nagy ügy, de ezzel csak elfeded a hibát. Ha már szétkapod, ne állj meg itt, és a szivacsozást is cserél(tes)d ki!
A sor végére hagytuk a legfontosabb alkatrészt, ülőgumóink kínpadját, a gyári ülést. A nyergek egy új motoron még kemény tömésűek, szépen íveltek, de egyszerűen nem felelhetnek meg mindenki testalkatához és hátsójához. Arról nem beszélve, hogy típustól függően 20-40 ezer kilométer után egyszerűen kiüli az ember, és ilyenkor bizony a megszokottnál korábban kezdődik a „hangyatánc” az alfelünkön… Jó az endurósoknak, ők városban fel-felállhatnak, pár percre kinyújtóztatva magukat, de egy kőkemény sportmotoron ez elég furán fest, s nem is igazán biztonságos így áthaladni egy településen.
Ideiglenesen javíthatunk a helyzeten a világjárók által is gyakran használt felcsatolható üléspárnákkal, mint például az Airhawk termékei, de a 100-150 eurós beruházás nem kevés, és a jókora pakk nem is mutat túl jól. A kiült nyereg helyére vehetünk egy gyári újat, hogy ismét pár évre biztosítsuk a kényelmünket, de a 100-200 eurós beruházás miatt ilyenkor már érdemesebb inkább személyre szabatni az ülést. Ez műhelytől és a felhasznált anyagoktól függően 50-100 ezer forint között mozog, de a sportmotorok osztott ülése természetesen olcsóbb lehet, hiszen itt a szólóban motorozóknak elegendő a vezető helyét átalakíttatni.
A komfort – és ezzel együtt a hatótáv – növekedése mellett egyéb előnyökkel is jár a beavatkozás, hiszen a méretünkre igazított deréktámasznak intenzív gyorsítás közben vehetjük hasznát, míg a magasságunkhoz süllyesztett – vagy emelt – nyereg pedig egyszerre szolgálja a biztonságot és a kényelmünket.
Jómagam 950-980 kilométer közötti napi etapokat teljesítettem korábban, jóllehet, az ilyen ámokfutások inkább csak az utazások utolsó napján fordultak elő, mivel másnap az ember inkább pihenne a 12-15 órás száguldást követően. Most azonban, hogy a fenti extrák közül jó néhány felkerült a bevásárlólistámra, lassan minden akadály elhárul, hogy – már csak a próba kedvéért is – megnézzem, mennyi időt és energiát is spórolhatok a használatukkal, s egy újabb ezres körüli napot teljesítsek.
Persze a kényelmi felszerelések és praktikák sora szinte végtelen, ezért kíváncsiak vagyunk a Te módszeredre is: mennyi volt a legnagyobb távolság, amit egy nap alatt megtettél, és milyen átalakításokkal tetted komfortosabbá a gépedet?