Jóllehet, a modern technikát rejtő fémburkolatok egy része nem helyben születik - az üzemtől pár kilométerre fekvő, szintén olasz beszállító műhelyében öltenek formát a hátsó kereket borító, csinos karosszériaelemek, illetve az első lábpajzsok. Miután a méretpontos és ellenőrzött elemek elkészülnek, ezeket egyesével, a legkisebb sérülést is kizárva szállítják a Piaggióhoz, ahol robotkarok hegesztik össze a karosszéria darabjait. Tulajdonképpen ez adja az olasz robogó különlegességét, hogy váza és burkolata egyetlen elem, gyakorlatilag monocoque konstrukcióról van szó, és az sem mellékes, hogy a műanyag kimonót viselő japán riválisokkal szemben a talján gépek teljes burkolata fémből készül.
A varratok meózása után beszerelik az erőforrást, melyet helyben állítanak elő, mégpedig a Bologna közelében, Alessandria tartományban működő B.R.C. Automazioni gépei segítségével. A gyakorlatilag beindítható masinákat a gyár egy távoli sarkában porfestéssel fényezik, majd ellenőrzés után nyomban csomagolják is, hogy útnak indíthassák a kereskedők felé.