Talán nem meglepő, hogy az olvasók nem fogadták kitörő örömmel a hírt, hiszen jobbára annyi jutott csak el az átlag autóshoz és motoroshoz, hogy a mi pénzünkből vettek méregdrága kütyüket, hogy majd azokkal jól halálra büntessék szegény, ártatlan közlekedőket. Az igazság - mint általában - most sem fekete vagy fehér, tulajdonképpen van alapja a rendőrségi nyilatkozatoknak és a mérgelődő hozzászólásoknak is, ezért csokorba gyűjtöttük a leggyakrabban elhangzott vádakat, illetve az ezekre adott válaszokat.
Drága volt, és mégsem
Szörnyű élmény, amikor egy óvatlan manőver miatt harminc- vagy hatvanezer forintot kell befizetni csekken, hiszen azt jó néhány tank benzinre is költhetné az ember, nehéz hát a szabálysértést rögzítő traffipaxok mellett kardoskodni. Nem is tennénk ilyet, azonban az sem vezet sehova, ha szenzációként beharangozott téves információk alapján ítélnek meg valamit, ami - immáron - tényleg a mindennapjaink része.
A tényeknél maradva érdemes megemlíteni, hogy eddig is mérték a közlekedők sebességét, ami ezután is így lesz - azt hiszem, ez nem olyan nagy csoda. Ugyanakkor felmerült, hogy innentől nagyobb lesz a lebukás veszélye, mert most egy csomó új készüléket vetnek be, de ez sem feltétlenül igaz, mert néhány éve még közel kétszáz traffipax figyelte az autósokat, motorosokat, a mostani 160 darabos beszerzés pedig nagyrészt az elmúlt hónapokban nyugdíjazott, régebbi típusok helyét vette át.
Emellett a kihagyhatatlan ziccert is többen felvetették, miszerint a gyorshajtásnak vajmi kevés köze van a balesetekhez. Mármint az objektíven mérhető, valós gyorshajtásnak ugye, mivel az esetek többségében a sebesség nem megfelelő megválasztása áll a háttérben, ami nem feltétlenül jelenti az aktuális sebességhatár túllépését...
1. Tehát nem is a gyorshajtás okozza a legtöbb balesetet? Akkor minek a traffipax?
A traffipax megelőző eszköz, hiszen ennek hiányában valószínűleg még nagyobb lenne az átlagtempó az utakon, beleértve a városok utcáit is, ahol korántsem mindegy, hogy a zebra előtt negyvennel vagy hatvannal halad az autó, illetve a motor. Hogy mennyire nem, azt kiválóan szemlélteti a fenti sebességekhez tartozó féktávolság, ugyanis - átlagos reakcióidő mellett - 12-15 méter a különbség a kettő között. Ráadásul az új készülékek más téren jeleskednek, elvégre 2015 nyarától a motorosokat gyakran fenyegető szabálytalan buszsáv használatot, a záróvonal átlépését és a tiloson áthajtást is dokumentálják, s ebben rejlik a valódi előnyük a korábbi típusokkal szemben.
2. Nem lehet majd biztonságosan közlekedni, mert a sok trafit észlelő sofőr vészfékezése miatt lesz baleset...
Tény, hogy még idén telepített kamerákkal is gazdagodik az állomány, azonban ezeket mindig előre kitáblázzák, vagyis csak annak kell vészfékeznie, aki mondjuk autópályán 260-ról akar lelassítani a pár száz méterre fekvő doboz előtt. A sebességmérés persze továbbra is rejt veszélyeket, de ez szintén nem az új kütyük miatt van. A jelenség eddig is létezett, sőt láttunk már olyat is, hogy egy hölgy az egyenes főúton szinte állóra fékezte az - egyébként nyolcvannal vánszorgó - kocsiját, mert kiszúrt a parkolóban egy árva rendőrautót... Nem éppen örömteli, hogy ezentúl gyakrabban fordulhat elő hasonló eset, de az elhibázott reakciókat kár lenne az eszközök hibájaként felróni.
3. Felcsapom/felhajtom a rendszámot, és akkor majd traffizhatnak nyugodtan...
Ahogy arról korábban már beszámoltunk, több kollégánk motorja töltött hosszú hónapokat rendőrségi garázsokban, mert valaki azt hitte, a felcsapható rendszám csak neki jutott eszébe, a zsaruk mit sem sejtenek a megoldásról.
Ha csak nem jár valaki tartósan 120 felett városban és kétszáz felett országúton, egyszerűen nem éri meg a kockázat, hiszen az eljárás miatt kiszabható bírság többe fáj, mint a komolyabb gyorshajtásokért fizetendő összeg.
4. Az adófizetők pénzén vesznek három-négymilliós készülékeket, hogy azután megbírságolják őket vele...
Szintén tévedés, nem három-négymillióba kerültek. Sokkal inkább majdnem hat millába, de a beszerzést az EU finanszírozta. Ezért aztán nem is használhatják bárhol őket, hiszen ahol korábban már megvalósult EU-s forrást felemésztő baleset-megelőzési beruházás - például az útpálya szélesítése -, ott nem fordíthatnak egy újabb támogatást azonos célokra.
5. Mit nyer vele a rendőrség, ha új eszközöket vet be?
Főként a gyorsforgalmi utak átmenőforgalmának ellenőrzésében lesz hatékony, elvégre eddig egy szabálytalanul előző sofőrt általában csak úgy tudtak megbírságolni, ha autóba pattantak, utánamentek, megállították és elismertették vele a cselekményt. Ha ez megvolt, jöhetett a papírmunka, majd ismét be a rendőrautóba és visszatérni a szolgálati helyre. Aligha jön össze ez fél óra alatt, s addig ki tudja, hány szabálytalankodó halad el az adott szakaszon. Ezentúl viszont elég rögzíteni a cselekményt, majd postázni a következményét, ráadásul az országok közötti megállapodás alapján immáron ezt a hazánkon áthaladó külföldiekkel szemben is érvényesíthetik.
6. Ha több a traffi, több lesz a bírság is.
Nem kérdés, hogy minden közlekedő követett már el szabálysértést életében, legyen az bármilyen apróság is. Ha gyakrabban ellenőrzik a kihágásokat, akkor többször akadnak szabálytalanság nyomára, ez is vitathatatlan. Ez nem hangzik valami biztatóan, ugyanakkor azzal vigasztalódhatunk, hogy végre nem csak a gyorshajtók buknak le gyakrabban, hanem azok is, akik eddig rendre megúszták a tiloson áthajtást, a szabálytalan irányváltást és előzést vagy éppen a kocsiban telefonálást, a buszsávban előrepofátlankodó, majd a lámpánál bevágó renitensekről nem is beszélve.
Akárhogy is, muszáj lesz együtt élnünk az új készülékekkel, hiszen valószínűleg senki nem adja el azért az autóját vagy a motorját, mert ezentúl a megszokottnál több helyen kell sebességmérésre számítania. Marad hát az együttműködés a többiekkel, villantva vagy karjelzéssel figyelmeztetve, hogy traffipax vár a szembejövőkre, hátha így legközelebb nekünk is hasonlóan jeleznek, ha éppen egy rendőrautó felé közelítünk.