Az egyenruhásokat megpillantva sokaknak egyből görcsbe rándul a gyomra akkor is, ha nincs vaj a fülük mögött. Ez szinte természetes, hiszen az akárhogy is nézzük, az ellenőrzés macera, ráadásul önkéntelenül is aggódni kezdünk, hogy találnak-e valamit, amiért esetleg bírságot kaphatunk. Szerencsére nem eszik ennyire forrón a kását, s ha normálisan viselkedünk, a rendőrök sem „kötekednek” velünk, és pár perc múlva mindenki mehet a dolgára.
Jogok és kötelezettségek igazoltatáskor
Hatósági személy nem igazoltathat ok nélkül, kizárólag a közrend, a közbiztonság védelme, bűnmegelőzés, bűnüldözés, tartózkodás jogszerűségének megállapítása céljából, vagy közlekedésrendészeti ellenőrzés keretein belül. Az átlagember legtöbbször ez utóbbival találkozik az utakon, ekkor a személyi okmányokat és a jármű papírjait is vizsgálják. Ne ess pánikba akkor se, ha nincsenek nálad papírok, ugyanis a Rendőrségi törvény (Rtv) 29. § szerint - iratok hiányában - más jelen lévő, ismert, azonosított személy is nyilatkozhat az adataidról, bár az már más kérdés, hogy ha Te vezettél, a jogosítvány hiánya miatt szabálysértést követtél el.
Ha valakit azért állítottak meg, mert szabálytalanságot követett el, az kétféle büntetésre számíthat. Vannak az úgynevezett szabadbírságos tételek, ilyen esetekben az egyenruhás döntheti el, mennyire vastagon fogjon a toll. Öttől egészen ötvenezer forintos összegig terjedhet a bírság, de bizonyos esetekben pusztán figyelmeztetéssel is megúszható a kihágás. Példának okáért ilyen, ha lakott területen kívül nem kapcsolod fel a világítást. Itt jön képbe a kölcsönös szimpátia, hiszen az intézkedés egyfajta oda-vissza alapon működik – ha azt látja a rendőr, hogy nem notórius szabályszegővel áll szemben, csak véletlen elbotlás volt, s a sofőr tisztelettudóan, kulturáltan beszél, akkor ő is hasonlóan válaszol, és megeshet, hogy egy „ejnye-bejnyével” útjára engedi az illetőt. Persze lehet fordítva is, miként arról Borsody Ákos motorosrendőr mesélt nekünk - a vele összefutó robogós addig feszítette a húrt, és menekült konok tagadásba, hogy az egyszerű figyelmeztetésből végül feljelentés lett...
Amikor nincs helye mérlegelésnek
Vannak azonban fix tételű bírságok, melyek esetében a rendőrnek nincs döntési jogköre. Régen, pár évtizeddel ezelőtt talán – ha nem is hivatalosan – belefért egy-egy kis csúsztatás, napjainkban azonban már rendkívül szigorúan ellenőrzik az egyenruhásokat. Tudniillik a korrupció elkerülése érdekében ún. fedett ellenőrzéseket hajtanak végre, melynek során megnézik, mit és hogyan tesz a rendőr, szabályosan jár-e el, esetleg megvesztegethető-e vagy sem. Ha bármire fény derül, annak nagyon súlyos következményei lesznek, elvégre ez nem szimpla szabályszegének, hanem katonai bűncselekménynek számít, ami 1-3 évig terjedő tényleges szabadságvesztéssel fenyeget. Mivel soha nem tudják, ki lehet a civil ruhába bújt, ellenőrző személy, így értelemszerűen senki nem kockáztatja, hogy elveszítse állását.
Aki nem együttműködő, vagyis szakzsargonnal élve kivonja magát az intézkedés alól, igen rosszul jár, tudniillik az eljárás megtagadása esetén az igazoltatott letartóztatható, a személyazonosság megállapításának sikertelensége miatt előállíthatják, ezen felül borsos bírsággal is sújtható. Akkor is előállítás fenyeget, ha valaki például ittasan vagy más tudatmódosító szer hatása alatt vezet, és ennek megállapításához vér- vagy vizeletmintát szükséges venni.
Az intézkedés megtagadása vagy a menekülés csak olaj a tűzre
Még extrémebb példa, ha valaki meg sem áll a hivatalos személy felszólítására. Ez esetben a rendőrök természetesen utána eredhetnek, de ezt közel sem úgy kell elképzelni, mint a hollywoodi akciófilmekben, ahol kétszázzal száguldva, látványos előzések közepette fogócskáznak az utakon. Magyarországon ugyanis nincs efféle üldözés, hiszen nem vállalhatják a felelősséget azért, ha mondjuk valaki kisodródik és meghal.
Ez még nem azt jelenti, hogy szabad a pálya, nyilvánvalóan a rendőr követheti a delikvenst, miközben segítséget kérhet a kollégáktól, akik segíthetnek elkapni, illetve a menekülő útját állhatják. Minden esetben a hatóság embere mérlegeli, hogy meddig biztonságos a beavatkozás, és ha úgy látja, hogy saját vagy más testi épsége veszélyben forog, akkor felfüggesztheti a tevékenységet. Jó példák erre a motoros rendőrök, akik még sérülékenyebbek, így ha a menekülő például folyamatosan veszélyezteti őket, akkor dönthetnek úgy, hogy átadják más egységeknek a feladatot.
A szabálysértések halmozhatóak, a kis stikliből könnyen nagy galiba lehet
Ha mégis elkapják a szabályszegőt, több végkifejlete is lehet a dolognak a cselekmény súlyától függően. Leültetni kizárólag emiatt valószínűleg nem fogják, de joggal számíthat akár felfüggesztett börtönbüntetésre és/vagy vezetéstől eltiltásra is. Ha úgy látják, hogy a renitens vezető bajba sodort másokat, közúti veszélyeztetés bűncselekménye miatt állhat bíróság elé, s ilyen jogcímen elveszik a jogosítványát és kap pár százezer vagy akár néhány millió forint pénzbírságot. Megint más megítélés alá esik, ha menekülés közben elgázol valakit, hiszen ennek következtében jó eséllyel letöltendő büntetést szabnak ki. Ha valaki megüti vagy egyéb módon bántalmazza a rendőrt, az hivatalos személy elleni erőszak bűntettét követi el, ami azonnali előállítást eredményez. Ezt követően már a bírón múlik, mi lesz a büntetés, s ez esetben is vizsgálják a szándékosságot – így ha például valaki részegen tette, az más besorolás alá esik, mint ha előre megfontolt szándékkal követte volna el ugyanezt.
Nem érdemes tehát meglógni az igazoltatás elől, mert minden ilyen meggondolatlanság csak súlyosbítja a helyzetet. Ha valaki úgy érzi, az egyenruhás szabálytalanul vagy jogsértő módon jár el vele szemben, akkor sem érdemes felvenni a kesztyűt. Sokkal célravezetőbb az együttműködés, majd ezt követően jogorvoslati kérelmet nyújthat be a hatóságokhoz.