Némi gyorshajtás, egy kis záróvonal-átlépés, a haver motorjának vezetése megfelelő jogosultság nélkül, egy legurított sör a délutáni melegben... A legtöbb sofőrnek szerencsére alapértelmezés a KRESZ előírásainak betartása, mégis akadnak olyan kihágások, amelyek a kétkeréken közlekedőknél is a lista élén szerepelnek. Felkerestünk egy szakavatott személyt is a téma kapcsán, aki hivatásából adódóan napi szinten találkozik motorosokkal, így remek rálátása van a helyzetre. Miként elmondta, nagyon nehéz statisztikát készíteni és általános következtetést levonni, hiszen tapasztalatai szerint más szabálysértések a jellemzőek a hegyes, szerpentines részeken, mint mondjuk az alföldön, és megint mások a fővárosban elkövetett bakik.
Gyorshajtás és trükközés a rendszámmal
A sebességhatárok túllépése az egyik vezető vétség. Egresi úr úgy látja, hogy a fiataloknál sokszor a száguldozás a legfőbb probléma, azt gondolják, hogy erről szól a motorozás, így nekik a korlátozások betartása másodlagos. A megengedett legnagyobb sebesség megsértésével kapcsolatos bírságokat a 156/2009. (VII. 29) és a 410/2009. (XII. 29) kormányrendelet határozza meg. A gyorshajtás büntetése elég borsos, így talán nem meglepő, hogy ezt a legtöbben szeretnék elkerülni, ilyenkor jönnek a különböző trükkök a rendszám leolvasásának ellehetetlenítésére.
Jellemző megoldás a lezárólánccal áttekert és a besarazott tábla, továbbá nem ritka a szigetelőszalaggal átragasztás sem. A megoldás valóban véd a traffipaxok ellen, de ha megállít a rendőr, súlyos bírság várható, ez ugyanis szabálysértésnek számít. A hatósági jelzés felhajtása, meggyűrése, a számok vagy betűk átírása még mindig gyakori módszer, de fontos tudni, hogy ez még súlyosabb következményeket von maga után.
A 35/2000. BM rendelet szerint a tábla a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatal tulajdona, így aki azt szándékosan megrongálja, az a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 277. paragrafusa szerint egyedi azonosítójel meghamisításának bűntettét követi el. A jelzés helyét egyébként az Európai Unió 70/222/EEC számú direktívája pontosan meghatározza, ez csak hatósági engedéllyel megváltoztatható, ennek hiányában engedély nélküli átalakításának minősül. Az ilyen jármű forgalmi engedélyét a rendőr a helyszínen köteles (!) elvenni.
A rendszám hiánya szabálysértés, a védőöltözet hiánya felelőtlenség
A 125/50 jelenséggel is gyakran találkoznak a hatóság emberei. Bár a statisztikákban (még) nem annyira mutatkozik meg, de köztudott, hogy a közlekedők nagy számban használnak 50 köbcentisnél nagyobb, 4 kW-ot meghaladó teljesítményű, mégis rendszám nélküli járművet. Ugyanígy előfordul, hogy nem megfelelő kategóriára érvényes vezetői engedéllyel közlekedik a motoros. Nem éri meg kockáztatni ezekkel, ugyanis egyre gyakrabban lehet számítani az ezeket kiszűrni szándékozó ellenőrzésekre. A rendőrség és az Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) közös akcióprogramot indított, amelynek során mobil mérőpadok segítségével vizsgálják meg a gyanús gépeket, így azonnal kiderül a turpisság. Ha pedig a trükköző egy baleset résztvevője lesz, akkor nemcsak a forgalmi hiánya, az érvénytelen biztosítás és - adott esetben - a nem megfelelő jogosítvány miatt kell felelnie, hanem okirat-hamisításért is.
Ugyancsak rendszeres a becsatolatlan sisak viselése. Ez azon túlmenően, hogy rendkívül veszélyes, bizony szabálysértésnek számít. Ennek kirívóan extrém esete, mikor a robogóval közlekedő futárok „csak a következő sarokig megyek” elve alapján mindössze a fejük tetejére helyezik a kobakot. A KRESZ 48. § (9) bekezdése értelmében a vezető felel azért, hogy az utas is becsatolt bukósisakot viseljen, így ha közlekedési balesetet szenvednek, amelyben az utas a be nem csatolt sisak – vagy annak hiánya – miatt fejsérülést szenved, akkor adott esetben a sofőr is felelősségre vonható az utasa sérülése miatt, persze ez függ attól, hogy ki okozta és miért következett be a szerencsétlenség. Ez akár büntetőjogi szintet is elérhet, azaz komoly büntetést szabhatnak ki, ha az utas sérülése súlyos.
Megállapítható, hogy általában a robogósok renitensek – gyakran szemrebbenés nélkül áthajtanak a piros lámpán, a zebrán vagy a járdán, a gyalogosok között közlekednek. A nagymotorosoknál ez nem jellemző, ők sokkal inkább szükségét érzik a közlekedési rend betartásának. Bár a piroson áthajtás „ára” épp’ idén, év elejétől csökkent 50 ezer forintra, ilyen esetben ne húzzunk egy kövéret „még átérek” címszóval, mert sok szerencsétlenség következik ebből. Mindössze egy-két perc, és úgyis zöldre vált a lámpa…
Inkább fővárosi jellemző, hogy a kétkerekűekkel közlekedők nem csupán az álló kocsisorok között araszolnak előre, hanem a haladó járművek között manővereznek. Ezzel semmi gond nincs addig, amíg a feltételek ezt megengedik, azaz a szabályos előzéshez rendelkezésre áll egy szabad forgalmi sáv és elegendő hely. Más esetben a többi közlekedőre és önmagunkra nézve is veszélyesek lehetnek a túl merész akciók. Aki motorozik, jól tudja, hogy nagyon egyszerű belefutni egy záróvonal átlépésbe, hiszen könnyű útnak tűnik egy pillanat alatt megelőzni a hosszú kocsisort vagy a megállóban várakozó autóbuszt, de ne tegyük, hiszen ebből baleset adódhat, s természetesen szabálytalan.
A kötelező mértékű bírságok esetében a 63/2012. (IV. 2) kormányrendelet az irányadó, ez esetben konkrétan 10 ezer forintos helyszíni bírságot vonhat maga után. Szerencsére sokszor tapasztalható az autósok előzékenysége, lehúzódnak, így a felezővonalat nem átlépve is elférni mellettük. Ez sem szabályos, de kellő oldaltávolság megléte esetén még így is sokkal biztonságosabb, mint váratlanul előzve „bezuhanni” az autós mellé, mivel ekkor bizonyosan tudhatjuk, hogy észrevettek, figyelnek ránk.
Egészen meglepő, de az ittas vezetés a motorosok körében is gyakori. Azt gondolhatnánk, hogy aki motorra ül, józanul teszi , de sajnos a statisztikák nem ezt mutatják. Főleg nyáron, a motoros találkozók szezonjában fordul ez elő gyakran. Természetesen semmilyen jármű esetében nincs mentség az ittas vezetésre, de motorra ez hatványozottan érvényes, hiszen nem véd a kasztni, egy egyszerű elcsúszás is komoly következményekkel járhat. Számszerűsítve az ittas vezetés 20 ezer forintot kóstál, már ha nem minősül bűncselekménynek, a vezetés átengedése ittas személynek pedig 25 ezer forint büntetéssel jár.
A leggyakrabban előforduló szabályszegések között szerepel a zajterhelési érték átlépése, magyarul a túl hangos kipufogó használata. Akit rajtakapnak, több tízezer forintos büntetéssel számolhat.
Nincs veszve semmi… Akkor sem, ha már megállítottak
Ha már megtörtént a baj, és szemtől szemben állunk a rend őreivel, még mindig sokat tehetünk a helyzetünk javításáért, hiszen sok minden eldől az intézkedés folyamán: a hatósági személy a jog szerint mérlegelhet a büntetés kiszabásakor. Figyelembe veheti, hogy mennyire tanúsít megbánást az elkövető, vagy ellenkezőleg, mennyire „keménykedik”. Elvégre a bírság lényege az, hogy az alany elgondolkozzon a tettén és lehetőleg ne kövesse el újra ugyanazt a hibát. Általános érvényű tanács tehát, hogy ha már valaki szabályt szegett, legyen nagyon türelmes, tisztelettudó, ez valószínűleg a bírság mértékén is meglátszik majd.
Aki nem ismeri el vétségét a helyszínen, feljelentésben részesül, s ha nem képes bizonyítani igazát, akár kétszeres összeget is befizethet a – gyakran elhúzódó – eljárás végén. Bár a leírtakból épp az ellenkezőjére lehetne következtetni, fontos tudni, hogy a motoros társadalom mindezeket összegezve is sokkal szabálykövetőbb a többi közlekedőhöz mérten. A közúti ellenőrzések eredményeiből kiderül, hogy a motorral közlekedők törvénytisztelők, s arányaiban kevesebb kihágást követnek el, mint az egyéb járműkategóriák vezetői. Ne feledjük, hogy az előírásokat nem a bírságok elkerülése miatt érdemes betartani, hanem saját magunk és embertársaink védelme érdekében!
Cikksorozatunk további részeiben egyenként megvizsgáljuk a különféle szabálysértéseket, illetve a kapcsolódó törvényeket, szabályokat és persze bírságokat. Ha érdekel, hogy mi jár például egy átütött alvázszámért vagy hány sör után visznek a kóterbe, tarts velünk!