Amikor négy évesen, egy kis tiszai faluban életében először motorra ült Sági Tibor nyugállományú főtörzszászlós, álmában sem gondolta, hogy egyszer majd ő fogja oktatni a magyar motoros rendőröket az ország minden pontján. Senki sem motoron születik, pláne nem rendőrmotoron, de Sági Tiborra csak négy éves koráig volt hajlandó várni a motoros élet.
Egy kis faluban nőttem fel, ott tanultam meg motorozni. Egyszer a szomszéd srác elhozta az apja Pannóniáját és megengedte, hogy én vezessem. Nem volt egy nagyszerű ötlet, ő tizenéves volt, én meg csak négy. Persze el is estünk, de onnantól kezdve nekem nem volt kérdés, hogy motorozni fogok
– emlékezett vissza a kezdetekre.
A faluban pedig mindig akadt valamelyen gép, amikre rá lehetett ülni, ám akkor Tibornak még eszébe sem jutott, hogy egyszer ő motoros rendőr lesz és rangos európai rendőrmotoros versenyen diadalmaskodik.
Jött a távirat: Te is motorosrendőr lehetsz!
– Teljesen véletlenül kerültem a rendőrséghez. A bátyám a Forradalmi Készenléti Rendőri Ezredhez jelentkezett, elsősorban egy stabil munkahely miatt. A 80-as évek közepéről beszélünk, akkor ez egy falusi gyereknek kiugrási lehetőség volt munka terén. Kérdezték tőle, hogy nem akarnék-e én is rendőr lenni, ő pedig mondta, hogy szerinte csak motoros rendőrnek mennék el. Aztán egyszer csak jött egy távirat, hogy másnap reggel jelentkezzek a Nádasdy utcában Munkácsi Zoltán r. törzszászlósnál. Fogalmam sem volt miről volt szó, miért hívtak be, mert erről nem beszéltem a bátyámmal, így másnap hajnalban feljöttem vidékről, megkerestem a Nádasdy utcát és Zoli bácsit, aki ugyancsak értetlenül állt, hogy mit keresek én ott. Végül fél nap után sikerült kibogozni, hogy a rendőr ezredtől küldtek hozzá célirányosan. Váratlan helyzetbe kerültem, és döntenem kellett.
A nap végére a motoros műhelyben eldőlt minden. Tibor kezet rázott a törzszászlóssal és elkezdődött a motoros pályafutása. Innentől kezdve Sági Tibor a rendőrség kötelékében végig a BRFK Motoros Alosztályánál szolgált. Akadt persze pár kitérő, a zászlós iskola, a bűnügyi technikusi képesítés, végül a Rendőrtiszti Főiskola, melyet közlekedésrendészeti szakon végzett el. A diploma után Tibornak lehetősége lett volna tiszti beosztást vállalni, ő azonban az iroda helyett maradt a tiszthelyettesi vállapnál, és a motoroknál. Az évek során a főtörzszászlós így is mindent elért, amit közlekedésrendészeten motoros rendőrként el lehet érni. Kísérte a pápát, három amerikai elnököt, Diana hercegnőt, Boris Jelcint, Margaret Thatchert, Jasszer Arafatot, és a felsorolást napestig lehetne folytatni, 2007-ben pedig övé lett az Év Rendőre elismerés. A motoros szolgálatok mellett rendőröket is elkezdett oktatni a BRFK-n, 1995-től pedig - egy szörnyű baleset után, amikor kísérés közben három rendőr is életét vesztette – ez az oktatás országos szintre lépett.
- Akkoriban nem volt egységes, országos szintű oktatás. Nálunk a BRFK-n más volt a helyzet. Nekünk minden tavasszal volt egy felkészülési időszakunk, amikor a szezont kezdtük. Tantermi oktatás, csúszó pálya, cross pálya, járműkezelési gyakorlatok, volt, amikor a Hungaroringen gyakoroltunk. A felkészülés vége pedig egy országjárás volt, hiszen a kísérések, biztosítások nem csak Budapestre, hanem az ország bármely pontjára szólhattak.
– emlékezett vissza. A Sági Tiborral készült teljes interjút a BRFK Facebook-oldalán olvashatjátok.