Ismét felsorakozott a motokrossz országos bajnokság mezőnye Gyálon. A Pest megyei pályáról tudni kell, hogy Magyarország egyik legnehezebb és legnagyobb fizikai állóképességet igénylő létesítménye, így egyfelől jól jött, hogy komoly szünetet iktattak be a naptárba, hiszen a pilóták így felkészülhettek az embert próbáló homoktengerre. Másrészről viszont rossz, hogy egyből egy ilyen nehéz versenyen kell bizonyítaniuk, és a legjobb formájukat hozni a nyári szünet után. Hogy miként élik meg ezt maguk a motorosok, arról tesztelőnk, Déczi Balázs mesél.
- Jómagam elég sokat készültem erre a megmérettetésre, hiszen tudtam, hogy a kánikula és a többi körülmény miatt kimondottan nehéz nap vár ránk. A közeli helyszínből fakadóan most nem előző nap érkeztem meg a helyszínre, hanem csak vasárnap reggel, s azt tapasztaltam, hogy a szervezők odatették magukat, nagyon szépen előkészítettek mindent a rendezvényre, így a pályát, a depót és annak környezetét. Amíg gyorsan elintéztem a nevezést és a technikai kontrollt, addig a segítőim felállították a táborhelyünket és kipakoltak a kocsiból. Az első edzésen a pálya még sima és nagyon élvezetes volt, érezni lehetett a rengeteg munkát rajta, kellően beáztatták és precízen elsimították. Az időmérő edzésen a hetedik időt tudtam motorozni, mert sajnos nem jött ki olyan kör, hogy ezen javítani tudjak, de éreztem, hogy egy jó rajttal sokkal jobban is sikerülhetnek a futamok. Az első futamban negyedikként rajtoltam el, ezt a pozíciót egészen a leintésig tudtam tartani, de sajnos az egyik kanyarban elestem. Semmi komoly nem történt, csak eldőltem, viszont emiatt egy hellyel hátrébb csúsztam, de szerencsére ez nem okozott nagy problémát, hiszen a kategóriatársaim nem előztek le.
A verseny részletes futameredményei ide kattintva érhetők el.