"Ja, persze! Nyugaton is válság van, mi? Maximum annyira, hogy mostanában nem évente cserélik le az A6-os Audit, csak kétévente..." - vélekednek sokan térségünkben az évek óta "hódító" gazdasági válság nyugat-európai hatásáról. És persze akadnak is szép számmal olyanok, akikre igazak lehetnek a fentiek - főleg a gazdaságilag erős országokban, mint például Németország - de azért az osztrák határon túl sincs kolbászból a kerítés. Legalábbis ezt mutatják a számok.
Tavaly az Európai Unió országain belül 1,7 millió motorkerékpárt regisztráltak, míg 2007-ben több mint 2,7 millió motorizált kétkerekű (PTW - Powered Two-Wheeler) talált gazdára. Ez bizony a teljes piacot tekintve 37 %-os csökkenést jelent a válság előtti időszakhoz viszonyítva, a visszaesést pedig a vásárlói igények átalakulása követte az elmúlt években.
Új trendek
Az európai piacon az arányok egyre jobban eltolódtak a robogók és a csupasz motorok felé, míg a sportmotorok valamint a chopperek eladásai alaposan visszaestek. Nyilvánvaló, hiszen miből vegyen vissza az ember, ha szorosabbra kell húzni a nadrágszíjat?Természetesen kénytelen a hobbiját háttérbe szorítani az alapvető életszükségletekkel szemben. Mivel egy motorkerékpár a legtöbbünk számára tökéletesen alkalmas arra, hogy A-ból B-be utazzunk vele - feltéve ha megfelelően kényelmes és praktikus a mindennapi használatban - nem szükségszerű lemondanunk erről a hobbiról.
Persze az említett kritériumoknak a sportmotorok és a chopperek aligha felelnek meg, a középkategóriás csupasz gépekkel viszont két legyet üthetünk egy csapásra: kényelmesebb üléspozíciójukból adódóan megoldást jelentenek a mindennapos közlekedésre, emellett hétvégi örömmotorozásokra is alkalmasak. Alacsony fogyasztásuknak köszönhetően gazdaságosan üzemeltethetők, és az esetleges sérülésekből adódó pluszkiadások sem olyan magasak, mint például egy teljes idomzattal körbevett sportgép esetében.
A robogózás is egyre népszerűbb. A kínálat valamint a felszereltség jelentősen bővült az utóbbi években, ezért többen és többen választják ezt a kategóriát azokban az országokban is, ahol még nincs akkora múltja, mint például Olaszországban.
Nem csoda tehát, hogy manapság ezek a legkeresettebb motorkerékpárfajták, és az új kategóriák születése sem meglepő. A felmerülő vásárlói igényekre a Honda reagált leggyorsabban az NC névre keresztelt háromtagú modellcsaláddal (New Concept - Új Elképzelés). Ezeket a "válságkezelő" motorkerékpárokat az előbb említett kritériumok figyelembevételével fejlesztették. Az NC-sorozatot övező óriási érdeklődés egyértelműen azt jelenti, hogy a japán gyár - európai részlegének segítségével - jó úton jár, ezért feltehetően nemsokára több követője is akad a konkurensek között.
Magyarország számokban: beszédes vagy megtévesztő?
Minden országnak megvannak a maga piaci sajátosságai, ez alól kishazánk sem kivétel. A motorkerékpár eladásokat tekintve Magyarország nemcsak Nyugat-Európától, hanem a környező országoktól is jelentősen eltérő képet mutat. Amíg szinte mindenhol viszonylag egyenletes volt a fejlődés, nálunk 2003 és 2004 között majdnem duplájára nőtt az új motorkerékpár regisztrációk száma, ami elsősorban a rendkívül kedvezőnek tűnő banki hitelkonstrukcióknak volt köszönhető.Ez az irreálisan nagy ugrás a későbbiekben alaposan megnehezítette a motorkerékpár piac szereplőinek sorsát. Mikor minket is elért a válság, és bedőlt a hitelpiac, drasztikus lejtmenetbe fordultak az eladásokat tükröző diagramok.
Érdemes összehasonlítani a magyar és a teljes európai uniós piacra vonatkozó grafikonokat: 2008 és 2009 között az EU-ban 15 %-kal estek az eladások, nálunk 50 %-kal. Ha pedig a 2007 és 2011 közötti időszakot nézzük, az európai 37 %-os visszaeséssel szemben Magyarországon több mint 70 %-os csökkenést mutatnak a számok. De nemcsak arról van szó, hogy a mostanság bizonytalan gazdasági helyzet miatt érthető módon elillant a vásárlási kedv, hanem arról is, hogy hazánkban sokan nem mérték fel elég körültekintően tartalékaikat, és egyszerűen túlvállalták magukat.
A válság előtti időszakban a motorkerékpár vásárlók körülbelül 90 %-a vett igénybe segítséget pénzintézetektől, az elmúlt években viszont ez az arány teljesen megfordult, mostanában az ügyfelek 90 %-a készpénzzel a zsebében érkezik a kereskedésekbe…
A csökkenő eladási számok persze az egész európai térségre jellemzőek voltak, azonban az utóbbi két év hazánk motoros piaca számára mindenképpen reménykeltő, ugyanis lelassult a csökkenés, és az ütem egyre inkább az európai átlaghoz közelít. Igaz ugyan, hogy 2011 első felében még nagyon visszafogott volt a kereslet, de az utolsó negyedévben végre megindult a növekedés, annak ellenére, hogy ez nálunk holtszezonnak számít.
A mostanság jellemző bizonytalan gazdasági környezet a használtmotor piac virágzását eredményezte: 2009-ben körülbelül egálban volt a használt és az új gépek első regisztrációinak száma, tavaly viszont már több mint kétszer annyi használt motort regisztráltak, mint újat. Ezzel együtt a forgalomban résztvevő motorkerékpárok összetétele is változott: kevesebb a kizárólag hobbicélra használt jármű, és egyre több a "haszonállatként" szolgáló motorizált kétkerekű.
Mi jön még?
A válság pozitív hozadéka, hogy az eddig felelőtlenül költekezők kénytelenek voltak átgondolni kiadásaikat, a gyáraknak pedig muszáj egyre nagyobb figyelmet fordítania a takarékosabb motorok fejlesztésére. Mivel a motorizált kétkerekűek egyre kényelmesebbek, biztonságosabbak, egyszerűbben kezelhetők és fenntartási költségeik is alacsonyak, ezért sokak számára lett nyilvánvaló létjogosultságuk a mindennapi városi közlekedésben. Az elmúlt évtizedben a környezetvédelmi szempontok végre a motorkerékpárok fejlesztésébe is begyűrűztek, így aztán a tervezőasztalokon rengeteg olyan ötlet született, amely a belső égésű motorok hatékonyabb működését segíti elő. Ezek a megoldások most is jól jönnek, hiszen ha a pénztárcánkat kell kímélni, a kedvező üzemanyag-fogyasztás elsőrendű szempont.Természetesen Európa déli felén a két keréken közlekedők könnyebb helyzetben vannak, hiszen arrafelé még télen sem túl gyakori, hogy fagypont alá esne a hőmérséklet. Ezzel szemben az öreg kontinens körülbelül háromnegyede - köztük Magyarország is - a 45. szélességi fok felett helyezkedik el, ahol a téli időszakban több hónapig kell lemondanunk a motorozásról. Mi viszont egész szerencsésnek mondhatjuk magunkat, hiszen a Kárpát-medence meglehetősen védett terület, és a klímaváltozásnak köszönhetően az igazi, hóval-faggyal kísért hideg telek rövidebbek, így aztán nálunk is egyre többen pattannak nyeregbe a városok környékén, ahelyett, hogy négykerekűjükben üldögélve órákig állnának a dugóban, vagy a sok helyen körülményes és drága tömegközlekedést választanák. Ráadásul most már nálunk is lehet 125-ös motorokat vezetni B-kategóriás jogosítvánnyal, ami sokak számára egyszerűbbé teheti a közlekedést. Ha pedig többen motorozunk, akkor többen is figyelnek ránk - és nemcsak az utakon, hanem közös érdekeink érvényesítése során is.
Lassacskán kezdenek elterjedni az elektromotorral hajtott kétkerekűek is, bár ezek fejlesztése továbbra is gyerekcipőben jár. A jelenleg kapható példányok sem teljesítményben, sem hatótávolságban nem tudják megközelíteni benzines rokonaikat, ahhoz azonban már éppen elég fejlettek, hogy a rövidebb távok leküzdésében - elsősorban a városi közlekedésben - kiváló alternatívát kínáljanak, igazán alacsony költségek mellett.Az Európai Unió 2017-től kötelezővé teszi a blokkolásgátlót a 125 köbcenti feletti új modelleken, ami nagyban segíti majd a biztonságos közlekedést a kétkerekűekkel. Igaz, hogy az ABS korábban nem volt túl népszerű a motorosok körében, de az elektronikus segédberendezések mára a fejlesztés olyan fázisába jutottak, amely kifinomult és megbízható működést eredményez, így a blokkolásgátló a legtöbb helyzetben nemcsak rövidebb fékutat biztosít, hanem - ami sokkal fontosabb - megelőzi, hogy a motoros vészfékezéskor elcsússzon.