Hol vannak már a kilencvenes évek pixeles, darabosan mozgó gépei?
Nem mondhatjuk, hogy dúskálnánk a kiváló motorosjátékokban, hiszen ahogy az életben, úgy a virtuális valóságban is csak egy viszonylag szűk réteg érdeklődik a kétkerekűek iránt, s a stúdiók ezt nem hagyhatják figyelmen kívül. Ennek dacára akadnak nagynevű cégek, ahol időt és pénzt nem sajnálva megpróbálják a képernyőre varázsolni a nyeregben átélhető érzést, ami a gépek sajátos mozgása és reakciói miatt nem éppen egyszerű feladat. Persze nem a Milestone profi gárdájáról lenne szó, ha megfutamodtak volna egy ilyen kihívás elől...
Elképesztő sokszínűség
Ha a múltban akadtak is igazi gyöngyszemek, mint például sokak kedvence, a Tourist Trophy, a kiváló hangok miatt szerethető Test Drive Unlimited vagy az SBK Generations, igazából a motorozás valódi sokszínűségét egyik sem tudta visszaadni. A könnyen megtanulható pályák, a korlátozott járműválaszték és gyakran a valóságtól elrugaszkodott fizika tette egy idő után unalmassá a gombok nyomkodását.
Az elődhöz mérten sokkal élethűbbé vált a mozgás, a motorok viselkedése jobban emlékeztet igazi társaikéra
Ezen változtatna most a Milestone brigádja, melynek tagjai elképesztő mennyiségű motort és változatos, izgalmas útszakaszokat, illetve pályákat zsúfoltak az idén ősszel megjelent Ride 2-be. Már a kezdéskor feltűnik ez a sokrétűség, elvégre a Street, Race és Supermoto kategórián belül több mint kétszáz kétkerekű sorakozik, és ezek ráadásul teljesen személyre szabhatók. Tovább fokozza az élményt, hogy tucatnyi játékmód között válogathatunk, beleértve olyan legendás helyszínek élethű leképzését, mint a lenyűgöző Death Valley vagy éppen a Nordschleife.
Ugyan a Ride-ban megtalálhatók a legnépszerűbb 2016-os modellek, de a készítők nem feledkeztek meg a korosabb vásárlókról sem, így a kilencvenes évek sikergépei között is válogathatunk. Olyan meglepetések is parkolnak a garázsban, mint a trikolor fényezésű NSR125
Legyél Te is Rossi!
Szintén idén jelent meg a korábban MotoGP-sorozatként ismert játék legújabb része, mely - elődeitől eltérően - a Valentino Rossi nevet viseli. Ezek után nem meglepő, hogy a teljes versenyévadot felölelő programban több különleges, eddig nem látott extra is helyet kapott, mint például a Rossi által kedvelt Flat Track megmérettetés, sőt a Doctor másik hobbijába, a ralizásba is belekóstolhatunk.
Szokatlan módon még az autós driftelés is belefért az alapvetően MotoGP-famíliához tartozó VR-be
Lehet, hogy a látvány és a hang minősége elmarad napjaink - más kategóriába sorolt - csúcskategóriás játékaitól, illetve a tapasztalt pályázók csak mosolyognak a vasak egy-egy apró reakcióján, de ezeket leszámítva a Valentino Rossi élvezetes és szokatlanul sokrétű program, egyértelműen több a szimpla GP-megmérettetésnél.
Elég egy telefon is
Se szeri, se száma az okostelefonra fejlesztett, motorversenyzős alkalmazásoknak, bár a mennyiség nem feltétlenül jelenti azt, hogy sok kiemelkedően jó játék közül böngészhetnénk. Inkább azért lehetnek érdekesek a Google Play-ben és az iTunes-ban elérhető applikációk, mert akad közöttük egy-két egészen rendhagyó témájú is.
Ilyen például a közkedvelt Fix My Car motoros átirata, a Fix My Bike is, amiben bárki kiélheti - virtuális - bütykölési mániáját. Lehet, hogy a műhelyben járatosabb felhasználók fennakadnak rajta, hogy a rendszámtartó leszereléséhez légkulcsra van szükség, de az ilyen apróságoktól eltekintve rá lehet kattanni a törött vagy műszaki hibás vasak helyrepofozására.
A sok újdonság mellett zárásként ejtsünk szót a hazai kötődésű és sokak által nosztalgiával emlegetett Elasto Maniáról is, még ha ez nem is a szó hagyományos értelmében vett motorosjáték, de annál érdekesebb élményt nyújt. Az ezredfordulón megjelent programban egy meglepően rugalmas krosszmotort irányíthatunk a fifikásan kitalált pályákon, ahol minduntalan falaknak és szirteknek hajtva, majd onnan visszapattanva szerezhetünk lendületet, hogy elérjük a végcélt, a labirintusban elrejtett virágot.
Sokan nem tudják, de a nem éppen hétköznapi Elasto Mania bizony hazai fejlesztés!
Az első pillantásra talán túl egyszerűnek, már-már bugyutának tűnő pályák után jönnek az idegesítően összetett és a gombnyomásra nem várt reakciókat előidéző akadályok, s a korábban gyerekesnek titulált program szépen lassan idegtépő száguldássá válik. Ezt csak súlyosbítja, hogy észrevétlenül telnek a percek a monitor előtt, ugyanis elég könnyű rákattanni a hosszában gumiszerűen meg-megnyúló gép terelgetésére.
Ha neked is van kedvenc motorosjátékod vagy olyan, melyben a kétkerekűek is helyet kaptak, oszd meg velünk a hozzászólások között, hogy pár élvezetesebb programmal mindenkinek könnyebben teljen a téli holtszezon. Köszönjük!