Bizonyára sokan emlékeznek arra a nagy port kavart esetre, mikor 2012 decemberében, Budapesten, egy piros lámpánál várakozó nő autójának ablakát motorral érkező tolvajok bezúzták, majd elragadták táskáját. A hölgy az eset után kocsijával üldözőbe vette őket, amelynek során a bűnözők és ő maga is számos közlekedési szabályt megszegett, majd fél kilométerre a lopás helyszínétől a kétkerekű felborult, s a motoron ülő egyik tolvaj halálos sérülést szenvedett - áll az MTI összefoglalójában.
Első fokon elítélték a sofőrt
Az elsőfokú bíróság közúti veszélyeztetés és rongálás miatt egy év felfüggesztett szabadságvesztésre, majd a Fővárosi Törvényszék másodfokon, jogerősen halált okozó közúti veszélyeztetés és rongálás miatt már két év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte a nőt, továbbá eltiltotta őt a járművezetéstől.
A nő ügyvédje a Kúriához fordult felülvizsgálati indítvánnyal, az ítéletek megsemmisítését és védence felmentését kérte. A tárgyaláson a védő többek között azzal érvelt, hogy a meglopott nő jogos védelmi helyzetben volt, így nem követett el bűncselekményt, vétlen harmadik személyeket nem veszélyeztetett, továbbá a két férfi erőszakos támadásának hatására elvesztette pszichés kontrollját, ijedtség, menthető felindultság állapotában volt. A Legfőbb Ügyészség képviselője ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, csak a szerencsének köszönhető, hogy az üldözésnek nem lettek súlyosabb következményei, ráadásul a vádlottéhoz hasonló fellépésre még a hatóságok tagjai sem jogosultak. Rámutatott, hogy a történtek értékelésekor az egyik oldalon egy ellopott kézi táska, a másikon vétlen emberek életének veszélyeztetése áll.
Az intézmény tanácselnöke szóbeli indoklásában kiemelte, a megvádolt nő két férfi jogtalan, erőszakos, útonálló jellegű támadásának áldozatává vált, védekező reakciója természetes és törvényes volt. Ez nem kivételes lehetőség, hanem mindenkit megillető alapvető jog, a támadóknak pedig minden esetben el kell viselniük az elhárító cselekmények következményeit, kockázatát is. Rámutatott, jelen ügyben nem egy menekülő üldözéséről, hanem a tetten ért tolvaj elleni forró nyomos fellépésről van szó, ami megengedett. Az eseménysort eleve egy támadás indította el, a tolvajok a történtek közben is bármikor visszakozhattak volna.
Négy éve változott a Btk., ideje alkalmazni
Megjegyezte azt is, hogy az alsóbb fokú bíróságok válogathattak volna a felmentési indokok között, hiszen nem csupán arról van szó, hogy a jogos védelmi helyzet miatt nem állapítható meg bűncselekmény, de az ijedtség, menthető felindultság miatt a vádlott nem is büntethető. A tanácsvezető bíró kiemelte azt is, hogy az évekkel ezelőtt - 2013 júliusában - hatályba lépett új Büntető Törvénykönyv kiszélesítette a jogos védelem lehetőségét, ám ez az alsóbb fokú ítélkezési gyakorlatban nem mindig jelenik meg. Ideje, hogy ez a helyzet megváltozzon, és a jogtalan támadásnak ellenálló, azt elhárító áldozatoknak immár ne kelljen évekig húzódó eljárások során a téves jogértelmezések hátrányát viselniük.
Az ítélet kihirdetése után K. Andrea - aki a történtek idején az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója volt - elmondta: a fél évtizede kezdődött büntetőeljárás során mindvégig abban reménykedett, hogy egyszer majd lesz egy olyan bíróság, amelyik elfogadja, hogy az embernek van joga megvédenie magát és tulajdonát. A Kúria ítélete végre a bűnözőknek üzeni azt, hogy nem éri meg - jegyezte meg.