Az ADAC három különböző légzsákos mellényt, kabátot tesztelt, és az eredményekből kiderült, hogy van még fejlesztési tartalék a jelenleg elérhető modellekben. Persze a legfontosabb tanulság az, hogy a motoros vezetési stílusán, sebességén sokkal több múlik, mint azon, hogy milyen ruhát visel.

Hogyan működik a motoros légzsák?

Az Alpinestars Tech-Air Street, a Dainese Smart Jacket és a HELD eVest vizsgázott az autóklubnál, hogy megtudják, az eltérő ruhák mennyire hatékonyan védenek ütközéskor. Az közös volt mindháromban, hogy az előírt, 12 századmásodperces értéknél jóval gyorsabban, általában 8 századmásodperc alatt aktiválódtak, de felépítésükben már annál több különbséget találtak. Például a tesztelt Heldben egy, míg a másik két felsőben két különálló szerkezet felelt a gyors felfúvódásért.

Az utóbbi tíz évben sokat fejlődtek a légzsákos védőfelszerelések, így ma már nincs szükség a motorra rögzített kábelekre – ehelyett a ruha saját szenzorai hozzák működésbe a légzsákot

Kiemelték azt is, hogy mire érdemes figyelni a ruha kiválasztásakor. Ha nem egyértelmű, túl bonyolult a használata, és a felsőhöz adott leírás sem segít, akkor érdemes elgondolkodni egy másik típuson. Szintén lényeges pont, hogy ajánlott olyan modellre voksolni, ami felfúvódva a sisakot is a helyén tartja, ezzel mérsékelve a nyaki sérülések veszélyeit. A nyak és a gerinc mellett a mellkas védelme is is elsőrangú kérdés, mivel a kutatások szerint a motorbalesetekben rendkívül gyakoriak a mellkas-sérülések, illetve szóba került az akkumulátor élettartama is, hiszen mit sem ér a profi védelem, ha egy hosszabb nap végén lemerül a telep.

Tudtad?
A világ első légzsákos mellénye és szabadalma egy hazai mérnökhöz, Straub Tamáshoz kötődik. Más kérdés, hogy a Szabadalmi Közlöny 1977/9: „Védőruházat, elsősorban motorosok részére” bejegyzése az akkori rendszerben nem nyújtott teljes védelmet a plagizálás ellen, és mivel Straub úrnak esélye sem volt világszerte levédetni találmányát, a technika később szabadon használhatóvá vált, és neves világcégek által lett ismert...

Az is kiderült a tesztből, hogy ha a motor elejére, például a teleszkópokra rögzítenének egy-egy vezeték nélküli jeladót, azzal megfelezhetnék az ütközés és az aktiválás között eltelt időt.

A sebesség és a sérülések mértéke

Legyen szó bármilyen motorosruháról, a kialakításnál is fontosabb, hogy mekkora sebességgel történik a karambol. Köztudott, hogy sebesség növelésével a mozgási energia négyzetes arányban nő, tehát ha 40 helyett 80-nal ütközöl, akkor a becsapódás ereje négyszeresére emelkedik. Márpedig a sérülések mértéke is attól függ, hogy mekkora erő hat a vezetőre, nem véletlen, hogy az ADAC tesztjében is 50 km/órás tempóval csapódott neki a motor az autónak:

Így zajlott az ADAC légzsáktesztje

Vagyis a légzsákos mellény és kabát nem „csodaszer”, és nem pótolja a megfontolt közlekedést, de hatékonyabb védelmet nyújthat az egyszerű protektoroknál. Mondhatnánk, hogy „ez minden pénzt megér”, de napjainkban már egy jobb motoroskabát áráért elérhetőek az ilyen mellények, melyek ráadásul a járműtől függetlenül működnek. Így aztán hétköznapi robogózás, ingázás közben és a hétvégi túrákon is használhatóak, attól függetlenül, hogy viselője milyen motoron ül éppen.