Amikor a reggeli a hírekben azt olvassuk, hogy kánikula várható, biztosak lehetünk benne, hogy harminc fok feletti hőmérséklet kényeztet, vagy éppen kínoz majd minket, és mindez persze árnyékban - a forró betonon gurulva bizony legalább tíz-húsz fokot hozzá kell adnunk az értékhez. Mivel a szervezetünk kimondottan érzékeny a hőterhelésre és az ezzel járó folyadékvesztésre, érdemes pár egyszerű tanácsot megfogadnunk, ha ilyenkor is motorral közlekedünk.
Először is növelnünk kell a vízfogyasztást, és ezalatt valóban vizet értsünk, a cukros üdítőktől ugyanis aligha regenerálódunk - legalább is hosszú távon biztosan nem. Az átlagos, napi két-három liternyi mennyiséget ilyenkor simán duplázhatjuk, sőt, extrém esetben akár a háromszorosára is növelhetjük, ugyanis óránként akár hat-nyolc deciliter vízveszteséggel is számolhatunk ha beöltözve, lassan araszolunk a motorral. Válasszunk szellős, nyári kabátot ilyenkor, vagy váltsuk ki hálós protektoringgel a dzsekit, ha pedig hosszabb távra indulunk, rendszeres időközönként álljunk meg valami árnyékos helyen pihenni, és vizet magunkhoz venni!
Ha azt érezzük, hogy kiszáradtunk, szomjasak vagyunk, az már egyfajta vészjelzés, a szervezet ezzel üzen, hogy bizony elfelejtettünk valamit. Szerencsére akár motoron, menet közben is orvosolhatjuk a hibát, hiszen létezik olyan hátizsák, amiben némi folyadékot is magunkkal vihetünk, és beépített csövének köszönhetően pár korty nedűhöz juthatunk, amikor a pirosnál állunk éppen.
Ha tehetjük, inkább a hajnali és reggeli órákban nyomjuk le a nagyobb távokat, kora délután pedig tartsunk hosszabb pihenőt, hogy a nap legforróbb szakában legyen lehetőségünk regenerálódni. A testünk mellett szemünket is védenünk kell, hiszen nem csak a közvetlen napsugárzás, de a fehér aszfaltról, illetve a beton felületekről visszaverődő fény is káros hatású lehet. Válasszunk hát sötétített plexit, vagy viseljünk napszemüveget, hiszen ezek az apróságok nem csak kényelmi, de baleset-megelőzési szempontból is hasznosak, mivel így az árnyékos részek és az alagutak után elkerülhetjük a "vakon vezetést", amikor is a hirtelen fényváltás miatt néhány másodperc kell a szemünknek, hogy alkalmazkodjon a drasztikusan változó fényviszonyokhoz.
Kíváncsiak vagyunk a Ti túlélési praktikáitokra is: hogyan és mivel védekeztek motoron a tikkasztó kánikulában?