Bátran leszögezhető, hogy a motorosok tudatosabb vásárlók az autóvezetőknél, és nemcsak kedvenc márkájukat, hanem annak beszállítóit is viszonylag jól ismerik. Brembo, DiD, Yoshimura, Akrapovič és még sorolhatnánk az ismert neveket, ám ezek mellett méltatlanul kevés rivaldafény jut a felnik készítőinek. Igazán kár, elvégre a könnyű és tökéletesen kiegyensúlyozott kerék legalább annyival javítja a motor kezelhetőségét, mint a pontosan beállított, minőségi futómű. Ennek oka, hogy elég néhány grammnyi felesleg, s máris gyökeresen megváltozik a jármű viselkedése. A rugózatlan tömeg növelése ront a felfüggesztés hatékonyságán, egyébként pedig a nagy tömegű, nehéz alkatrészt értelemszerűen nehezebb felgyorsítani és megállítani, azaz felesleges terhet ró a motor többi összetevőjére is.
Roberto Marchesini, a kerekek mestere
Ezek alapján egyértelmű, hogy az a mérnökök egyik legfontosabb célja, hogy a tartósság és merevség csökkentése nélkül készítsenek minél filigránabb, könnyebb kerekeket, amiben élen járt az 1941-ben született Marchesini. Nem véletlen hát, hogy a vezetéknevét viselő cége csakhamar bekerült a legjobb felnigyártók közé, mi több, ki is emelkedett a tömegből, ezért a vállalata – az 1988-as alapítás után két évvel – a Brembo csoport tagja lett.
Így már szinte magától értetődött a beszállítói státusz megszerzése, s elsőként a hazai márka, a Ducati szerződött le vele. Neve máig feltűnik minden nagy világversenyen, termékei megtalálhatóak a GP-ben és a WSBK-ban is, és az ott szerzett tapasztalatokat sikeresen átültette a mester a közúti motorokhoz fejlesztett kerekekbe is. Így aztán a szénszálas felnikhez hasonló tömegű, de magnéziumalapú, masszívabb, strapabíróbb holmik kerültek ki a talján üzemből. Néhány nappal ezelőtt, hosszú betegség után távozott közülünk a 79 éves Marchesini, aki két évtized alatt elérte, hogy kitartó munkával a boxutcák egyik megbecsült és szinte megkerülhetetlen alakja lett.