A leggyakoribb lenyeléses esetek forrása általában a rosszul felcímkézett tároló/üveg vagy ha kézmosás nélkül eszünk valamit a műhelyben. Lássuk, mik fordulnak elő a leggyakrabban az autósok-motorosok körében, s miként mehetünk ellene a dolgoknak! A benzin/gázolaj leszívása és/vagy belélegzése esetén végzendő teendőkről előző cikkünkben írtunk.

A leggyakrabban lenyelt tárgyak és anyagok

Orvosok, radiológusok sörözés közben előadott néha hihetetlen és mókás történetei helyett nézzük a szikár statisztikai adatokat. A lenyeléses balesetek 6 hónapos és 6 éves életkor közötti gyerekeknél a legjellemzőbben, a leggyakrabban lenyelt tárgyak listáját fölényesen a pénzérmék vezetik. A felnőtteknél a halszálka, az apró csirkecsontok, a fogpiszkáló-darabok és a műfogak okozzák a legtöbb gondot, kórházi megjelenést a mindennapi életben. Ezzel szemben garázsban, illetve műhelyben leggyakrabban apró szögeket, csavarokat, tűket, fémszilánkokat, forgácsokat, üvegdarabokat, maró vagy mérgező hatású folyadékokat (benzint, gázolajat, hígítót, fagyállót, metilalkoholt), valamint mérgeket (főleg patkánymérget) nyelnek a szerencsétlenül járt áldozatok. Az ember azt hinné, ritkán fordul elő az ilyesmi, de sajnos az élet nem ezt igazolja...

Idegentest lenyelése

A szerelés közben - el nem ítélhető módon - szájban tartott apró csavarok, szögek, a kezünkre tapadt és étellel bevitt vaspor, valamint a nagyon meglepő, ritkán tapasztalt, ám néha egészen hihetetlen dolgok tartoznak ide: kanál, hőmérő, gumikesztyű, pingponglabda, óvszer, fogkefe - ezek nagy része erős alkoholos befolyásoltság állapotában, fogadásból vagy valamilyen kényszerbetegség miatt kerül a szervezetbe. A lenyelt tárgyak általában pár nap alatt gond nélkül távoznak a szervezetből. Azok közül az esetek közül, amikor a beteg valamilyen lenyeléses panasszal orvoshoz fordul, 80%-ban semmi gond nem lesz, csak megvárják, míg az objektum a legfeljebb 4-6 napon belül barna úton távozik. A benyelt dolgok főleg akkor okoznak problémát, ha bekerülnek a légutakba, vagy ha alakjuknál, méretüknél fogva elakadnak valahol. Az ilyen idegentestek orvosi eltávolítása szükséges, de ez is csak az esetek kevesebb, mint egy százalékában jelent sebészeti beavatkozást. Ha észrevettük, hogy lenyeltünk valamit, soha ne próbáljuk meg hánytatással visszahozni, mert a visszafelé erőltetett idegentest életveszélyes nyelőcsősérülést okozhat!

Senki nem gondolná, de elég gyakori és nagyon veszélyes például a lenyelt gombelem, mert kimarhatja a gyomorfalat, ezért ha ilyet csemegéztünk, mindenképpen orvoshoz kell fordulni. Mint már említettük, egészen hihetetlen tárgyakat találtak már a kórházban emberek hasában, ilyen például a mágnes. Különösen erős mágnesek esetén lehet problémás ha többet nyelünk le, mert ezek a belekben összetapadva elzáródást, perforációt okozhatnak. Fémtárgyakat a röntgen viszonylag könnyen kimutat, de a nemfémes tárgyaknál a radiológusnak nagyon résen kell lennie. Ezért nem árt, ha viszünk mintát a lenyelt tárgyból, hogy szegény röntgenes már előre tudhassa, milyen árnyékot kell keresgélnie a felvételen.

Ha még vissza lehet húzni…

Ha a szájba vagy orrba került tárgyat még el lehet érni, meg kell próbálni kivenni csipesszel, kecsesebb fogóval, esetleg az ujjainkkal, bár ezek rendszerint túl bumszlik ahhoz, hogy normálisan hozzáférjünk az eltávolítandó idegentesthez. Legyünk nagyon óvatosak, nehogy mélyebbre lökjük a cuccot! Ha a kolléga fuldoklik vagy egyáltalán nem tud lélegezni, veregessük hátba nem durva, de határozott ütögetéssel a lapockák között. Ha biztosak vagyunk abban, hogy a légzési nehézséget a torkán akadt tárgy okozza, a Heimlich-féle műfogást (vagy Heimlich-manővert) kell alkalmazni, amit filmeken biztos mindenki látott már. Ilyenkor az áldozat mögé kell állni, és mindkét öklünket a has közepére, a köldök fölé, közvetlenül a szegycsont alá kell helyezni. Ezt követően egy hirtelen, befelé és felfelé irányuló mozdulattal kell nyomást gyakorolni a pocakra.

A mozdulatot 3-4 alkalommal ismételni is lehet, de fontos, hogy tisztában legyünk azzal, hogy a fogás a légnyomáson alapszik, ezért csak olyankor működik, amikor a félrenyelt dolog teljesen elzárja a légcsövet – például félrenyelt folyadéknál vagy fémforgácsnál nem. Eszméletlen állapotban lévő áldozatnál a módszert tilos alkalmazni!

Mérgező, maró anyagok

A legfontosabb, hogy minél gyorsabban kiderítsük, mi került az áldozat szervezetébe. Előfordulhat, hogy olyan palackból ittunk valamit, amin helytelen címke szerepel, vagy valaki más műhelyében/garázsában slukkolunk bele valami ártalmatlannak vélt anyagba. Rosszullét esetén érdemes figyelni a bőr színének változását, a lélegzetvételt, a pupillát és szájszagot, mert ha orvost kell hívni, ezeket fogja kérdezni a telefonban. Ha nagyon gyorsan kell intézkedni, mert nagy a baj, akkor a segélyhívót (112) vagy az Egészségügyi Toxikológiai Tájékoztató Szolgálat (ETTSZ) zöld számát (06-80-201-199) kell hívni, és minél pontosabban el kell mondani, hogy mi történt. Követni kell az utasításokat, majd meg kell várni az orvost vagy a szerencsétlenül járt kollégát kórházba kell szállítani. Ha sikerül megtalálni a lenyelt méreg/anyag dobozát, flakonját vagy a maradékot, amit még nem volt alkalma elfogyasztania a peches illetőnek, mindenképpen vigyük magunkkal, mutassuk meg a dokinak! És bármilyen undorító, ugyanezt kell tenni a hányadékkal, vizelettel, széklettel is, mert ezek nem csak a mérgező anyag összetételének, hanem a mérgezés súlyosságának megállapításában is segítenek.

Azért fontos a tudás, hogy segíthess másoknak!

Ha a munkatársunk benyelt valamit, és eszméletlen állapotba került, helyezzük stabil oldalfekvésbe, ne próbáljuk meg hánytatni, felültetni vagy a hátára fektetni! Ha habzik a kolléga szája vagy tudjuk, hogy maró anyagot (savat vagy lúgot), olajat vagy benzint ivott, tilos hánytatni, mert a nyelőcsőnek nem mindegy, hogy egyszer vagy többször marják szét, a benzin pedig a tüdőbe kerülhet! Az ilyen esetek a kórházban általában legalább egy jó kis gyomormosást vonnak maguk után.

Ezt úgy végzik, hogy ledugnak az ember torkán egy olyan csövet, aminek a szakszerű leírására a magyar nyelvben kizárólag a lób*szó kifejezés a helytálló. A dréncső végén van egy tölcsér, ezt magasra tartva langyos vizet önt bele a többnyire markos ápoló (sok olyan beteg van, aki nem akar együttműködni, őket részint lefogják, részint szájpecket kapnak). Aztán a tölcsért a beteg hasánál mélyebbre süllyesztik, és a páciens hasát megnyomják, így a gyomortartalom visszafolyik a tölcsérbe. Ezt a műsort addig ismétlik, míg a kifolyó matéria víztiszta nem lesz, majd a szerencsétlennek aktív szenet is adnak, hogy megkösse, amit meg kell.

A témát azért jártuk körbe ilyen alaposan, hogy felszítsuk a kedvet egy kis rendrakáshoz a garázsban/műhelyben, mivel a lenyeléses balesetek döntő többségének kiváltó oka a hanyagság és a vegyszerek trehány tárolása. Vigyázzatok magatokra és egymásra!