A Cottbushoz közeli, közvetlenül a Berlin–Brandenburg autópálya mellett fekvő Lausitzringen találkozott a KTM német juniorbajnokság mezőnye a versenysorozat második futamán, ami egyben a német Superbike-bajnokság betétfutama volt. A hollandiai Assenben rendezett első meccs után, amelyen Laczkó Máté a második helyet szerezte meg, csapat és versenyzője bizakodva tekintettek a hétvége elé. Bár a pálya teljesen ismeretlen volt számukra, a pénteki szabadedzésen a harmadik helyre ért Máté, igaz, már akkor is látszott, hogy az első futamhoz hasonlóan itt is vérüket adják majd a versenyzők a jobb pozíciókért. Sajnos Máténak ez szó szerint is sikerült…
Miután szombatra elvégezték a pályageometriához szükségesnek ítélt beállításokat, elkezdődött az időmérő edzés, amelyen, ha lehet, még jobban besűrűsödött a mezőny, Máté az ötödik helyet csípte el. Mivel az első között mindössze négy tized másodperc volt a differencia, különösebb idegesség nem telepedett a csapatra, még akkor sem, amikor a második időmérőn senki, így Máté sem tudott javítani az eredményén. Ennek megfelelően a vasárnapi futamon a szombat délelőtti sorrendben foglalták el a rajtrácsot, majd elindult a mezőny. A korábbiakhoz hasonlóan nagyon kemény küzdelem folyt minden centiméterért, Méténak sikerült az élbolyban maradni, sőt már pozíciót is javított, amikor megtörtént a baj.
Máté így emlékszik a történtekre: Nagyon együtt volt a mezőny, senki nem tudott elmenni a többiektől. Mi a negyedik helyért meccseztünk a 10-es számú versenyzővel (Robin Nickellel) akit a negyedik körben, az egyik kanyarban megelőztem. Sikerült azonban rám tapadnia és a szélárnyékban fel is gyorsult, vissza akart előzni, és amikor balról mellém ért, meglökte a kormányom… Nem feltételezem a szándékosságot, de vigyázhatott volna jobban. Ettől kisodródtam, ő viszont ment tovább. Máig sem tudom hogyan és hová, de beleakadt a lábam a motorba, ami vonszolt magával, hasra fordulva, tehetetlenül. A térdemnél kilyukadt a védőruhám, tenyérnyi felületen lejött a bőr, ahogyan a vállamról is, beütöttem az állam és a nyakam, de az eszméletemet nem vesztettem el. Mentővel vittek el a közeli kórházba, ahol megvizsgáltak, ellátták a horzsolásokat, s miután szállíthatónak ítéltek, helikopterrel átvittek a cottbusi kórházba. Ott megröntgeneztek, CT-vizsgálat volt, másnap még hasi ultrahang is, szóval nagyon gondos ellátást kaptam. Ráadásul rögtön új barátokra leltem - a röntgenorvosnő és a segítője is magyar volt... Szerencsére nem találtak semmit, a vasárnap éjszakát viszont bent kellett töltenem, ilyenkor ez az előírás.
Hétfőn délben Máté megkapta a zárójelentést, elhagyhatta a kórházat, a csapat pedig elindult haza. Ha a Mátéval történt szörnyűségeket olvasva arra gondolnátok, hogy a sok sérülés miatt most hosszabb pihenőt tervez, hát mindenkit megnyugtathatok, hogy ez nem így van: csütörtökig valóban pihenteti a térdét, de ha nem érez jelentős fájdalmat, akkor a hét végén, Máriapócson a Mami Kupa idei nyitófordulóján már rajthoz áll! A KTM juniorjai most fújhatnak egyet, ugyanis csak másfél hónap múlva találkoznak ismét a bajnokság következő futamán.