Ezentúl csak úgy helyezhetnek fogalomba új elektromos autókat a kontinensen, ha azok mesterséges zajt bocsátanak ki 20 km/óra alatti sebességnél. Természetesen az intézkedés azt szolgálja, hogy a járókelők könnyebben észrevegyék a hangtalan kocsikat. Nem meglepő, hogy a gyárak ebben is meglátták a marketinglehetőséget, és a BMW például egyenesen Hans Zimmert kérte fel, hogy „komponálja meg” a jövő autóinak hangját.
Az autó jármű, de a motor csak hobbieszköz?
Ez eddig rendben is van, ám a döntéshozók ezúttal is egyenlőségjelet tettek a „jármű” fogalma és a szövegben szereplő „autó” közé, így az elektromos motorok továbbra is zajtalanul suhannak városban. Ezzel egyébként nincs is gond, hiszen kinek hiányzik egy araszolás közben folyton bekapcsoló hangszóró a gépen? Az viszont annál furcsább, hogy miként reagáltak a döntéshozók a felvetésre, hogy egy hang nélküli motor legalább olyan veszélyes, mint a csendben lopakodó kocsi. A Visordown munkatársai személyesen jártak utána, hogy miért maradtak ki az elektromos motorkerékpárok a járművek biztonságosabb közlekedését szolgáló csomagból. Meglepetésre azt a választ kapták, hogy egyelőre nem terjesztik ki az intézkedést a kétkerekűekre, sőt rácsodálkoztak, hogy vannak elektromos motorkerékpárok Európa útjain...
Ennél is meglepőbb volt, hogy kaptak egy 259 oldalas, 50 ezer szavas (!) javaslatcsomagot, amiben az állt, hogy miként lehetne hatékonyabbá, egyszersmind kevésbé szennyezővé tenni a közlekedést. Miként sejtették, ebben csak fejezetenként egyszer-kétszer bukkant fel a „motorkerékpár” szó, arról pedig egy árva utalás sem sincs, hogy mennyivel hatékonyabb és környezetkímélőbb egy pillekönnyű motorral közlekedni a másfél-kéttonnás autók helyett. Azt pedig mintha teljesen elfelejtették volna a készítők, hogy ma már nagyobb ökológiai lábnyom egy kocsi elkészítése, mint az éveken át tartó használata, pedig ez újabb erős érv, hogy ne kéttonnás, hanem kétmázsás járműveket vásároljunk városi és elővárosi közlekedésre.