Jóllehet, az Unió területén szinte egységesek a motorosokra vonatkozó szabályok, az utóbbi időben néhány állam szigorított, amit érdemes észben tartani, ha külföldön is túrázol.
Betiltották a motorosok szabad előregurulását
Az első és legfrissebb, hogy Franciaország 8 éves próbaidő után idén szeptemberben újra megtiltotta a motorosoknak, hogy a lassan haladó autók között előreguruljanak.
Az indoklás szerint 12%-kal nőtt a közlekedési balesetek száma, amióta bevezették ezt a könnyítést, bár ez elég légből kapott ürügy, hiszen az nem derült ki, hogy a karambolok nagyobb száma összefüggésben van-e a motorosokkal vagy a szabad előregurulással.
Idén szeptembertől tehát tilos előregurulni Franciaországban a feltorlódott vagy lassan haladó autók között, de azt több helyi lap megerősítette, hogy a rendőröknek esze ágában sincs kiszabni ezért a 135 eurós bírságot – bele is rokkannának az egyenruhások a feladatba. Ugyanis a szokásoknak megfelelően továbbra is naponta motorosok tízezrei haladnak a kocsik között, akárcsak eddig, de azért jobb ha tudod, hogy ez immáron két hete újra szabálytalan Franciaországban.
Szintán uniós előírás, és igencsak érinti a klasszikus motorkerékpárokat, hogy a EuroWeekly beszámolója szerint a hat vegyértékű króm betiltására már 2017-ben sor került, és most, a türelmi idő lejárta után egyszerűen korlátozzák a járműgyártókat, akik ezentúl nem vagy sokkal kisebb felületen és új eljárással krómozhatják az alkatrészeket. A REACH-irányelv miatt megvalósult korlátozás hátulütője lehet, hogy ezzel szűkülhet a krómfelületek felújításának piaca is, amitől még nehezebbé válhat az így sem éppen villámtréfa időtartamú veteránrestaurálás.
A sisak mellett a motoroskeszytű is kötelező felszerelés lett Franciaországban
Szintén uniós előterjesztés volt, hogy a jövőben a jogosítványkategória szabja meg, mennyivel közlekedhet az autós vagy motoros. A kétkerekűeknél ez annyit jelent, hogy az A1 és A1B jogsis pilóták sehol nem mehetnek 90-nél többel, ami nem túl nagy érvágás, hiszen eleve 90 km/óra körül mozog az átlagos 125-ösök tartós utazósebessége.
Viszont az A2-vel elérhető 100 és az A kategóriára szabott 110 km/óra egyszerűen nonszensz, hiszen ez – például autópályán – konkrétan veszélyesebbé teszi a közlekedést.
Nem véletlen, hogy a javaslatot egyelőre nem szavazták meg, tanúbizonyságot téve róla, hogy a józan döntések is szerepet kapnak az ilyen voksolásokon. Végül pedig a legújabb, motorozással kapcsolatos szigorítás, mely szerint a hazai
Építési és Közlekedési Minisztérium szeretne a jövőben – a kötelező bukósisakon túl – más védőfelszereléseket is előírni a motorvezetőknek és utasaiknak.
Hogy ezek pontosan milyen kiegészítők lennének, az egyelőre nem derült ki, de az beszédes, hogy példaként a jogosítványszerzést hozták fel, és azt, hogy ott csak zárt ruházatban, kesztyűben, motoros cipőben, csizmában és sisakban lehet vizsgázni.
Mivel az EU legtöbb országában – hazánkhoz hasonlóan – csak a sisakot írják elő, és a további felszerelések kötelezővé tétele már többször kudarcba fulladt, nem valószínű, hogy egy csapásra átírják a KRESZ-t, és ezentúl 40 fokban is csak nyakig felöltözve lehet majd felülni egy 125-ös robogóra vagy bármilyen motorra. Egyébként a francia példa lehetett az ötlet alapja, hiszen ott – és Spanyolországban – csak minősítéssel ellátott motoros kesztyűben lehet közlekedni, bár nem biztos, hogy jó ötlet éppen Franciaországot mintának tekintetni. Elvégre ott vezették be anno a 74 kW-os teljesítménykorlátozást, amit persze külföldön vásárolt motorokkal azonnal kicseleztek a helyiek, és a fényvisszaverő sisakmatrica, az egységes 80 km/órás sebességkorlátozás, valamint a profitalapú, civilek által működtetett traffipax is francia ötlet – egytől egyig „kiváló” kezdeményezés.