Az MGE keddi sajtótájékoztatóján elhangzott, hogy napjainkban egyre több olyan jármű közlekedik az utakon, melyek alkatrészeit - beleértve a biztonsági berendezéseket is - otthon építettek be, és szakember nem ellenőrizte, hogy például a hajtáslánc vagy a fékrendszer megfelelően működik-e a beavatkozás után. Példaként felhozták, hogy milyen faramuci a hazai szabályozás, mely értelmében egy légkondicionálót nem vehet meg bárki az áruházban, és nem csavarozhatja fel a saját otthonában, ellenben az autója vagy motorja fékrendszerét bármikor szétkaphatja, ha úgy tartja kedve.
Talán utópikusnak hangzik, mégis azt a megoldást vetették fel, hogy egyes járműalkatrészek kereskedelmét az eddigieknél szigorúbb mederbe szeretnék terelni, meggátolva ezzel, hogy bárki otthon barkácsolja egy több tonnás autó fékrendszerét vagy kormányművét. Az új rendszerben a jelenleg még szabadon árusított portéka az aktív, papírral rendelkező szakemberek privilégiuma lenne, így garantálnák a beépítendő holmi szakszerű kiválasztását és beszerelését. Igaz, arra már nem tértek ki, hogy az interneten elérhető nemzetközi piacterek korában miként is akadályoznák meg, hogy valaki külföldről rendeljen, és filléres kínai féktárcsa, esetleg indiai lámpatest kerüljön az Európa-szerte futó gépekre.
Guruló számítógépek
Ide kapcsolódik, hogy a tengerentúlon több autóipari nagyvállalat szövetségre lépett, hogy csatlakozzanak a Digital Millennium Copyright Act, azaz a digitális szerzői jogi törvényhez (röviden: DMCA), ami azért meglepő, mert ez a szabályozás eredetileg a torrentoldalak működését szorította volna háttérbe. A gyártók érvelése szerint a modern járművek gyakorlatilag önjáró számítógépek, a saját fejlesztésű szoftvererek módosítása pedig kimondottan veszélyes, ezért szigorúan tilos.
Természetesen az áll a háttérben, hogy a mai, agyonszabályozott járműveket a szakműhelyeken kívül más ne szerelhesse, hiszen a beavatkozások nagy része érinti a számítógéppel vezérelt egységeket, legyen szó teljesítménymódosításról vagy akár olyan egyszerű funkcióról, mint például a szervizintervallum visszajelzőjének nullázása. Végeredményben ugyanaz a cél, mint az Európában több helyen felvetett javaslaté, hogy az otthoni szerelést teljesen megszüntessék, illetve korlátozzák a beavatkozásra jogosult műhelyek számát.