Hétvégén kétkerekűektől hangos Vác és környéke, a Budapesthez legközelebb eső élvezetes, többsávos szerpentin motorosok százat csábítja kanyarvadászatra. Legtöbbjük azonban vissza is fordul a katalinpusztai felfutó után vagy legkésőbb a balassagyarmati elágazás körforgalmában, esetleg tovább robog a Felvidék irányába, Besztercebányát, illetve Donovaly-t célba véve. Pedig akad látnivaló közelebb is, csak alaposan körbe kell nézni, belesni az apróbb falvakba, ahol csodákat láthatunk.
Az első igazi tavaszi hétvégén mi is erre indultunk. Tíz után már katonás sorrendben álltak a vasak az M3 kivezetőn, s a második kör kávé után magunk is kezdtünk igazán formába lendülni, bár izmaink és ízületeink érezhetően elszoktak az elmúlt négy hónapban a metsző széltől, az alig pár fokos reggeli hidegtől és a belváros hullámvasútnak is beillő buszsávjaitól. Öt motorral, a jól megszokott cipzár alakzatban vágtunk neki a háromszáz kilométerre tervezett körnek. Ahogy az lenni szokott, percről percre jobban, harmonikusabban mozogtunk együtt a vasakkal, a téli pihenőt követően vérpezsdítő érzés volt, hogy újra nyeregben tölthetjük a hétvégét, s mosollyal nyugtáztuk, hogy továbbra sem idegen tömegként, inkább saját részünkként érezzük a motort.
Eredetileg Nógrád, s azon belül is s tizennyolcadik századi "ferde" Tűztorony volt az etap iránypontja, hogy onnan tovább robogva megcsodáljuk a húszméteres, szinte vízszintes oldalfalú Páris patak szurdokvölgyét - más néven a Palóc Grand Canyont -, s végül az ipolytarnóci Őslényparkban zártuk volna a látnivalók sorát. Talán csak megérzés volt, de közvetlenül a start előtt megkerestük a parkot, a nyitva tartás felől érdeklődve. Kiderült, hogy sajnos csak április elejétől fogadják a látogatókat, a szurdokvölgy pedig az elmúlt hetek esőzéseitől áztatott, így motoros csizmában nem biztos, hogy ez a legjobb időpont a bejárására, ezért új tervet rögtönöztünk, északi tranzitútvonalunk párhuzamos alteregóit bejárva.
A szokásos hétvégi tömeg várt minket az 2A-n, viszont az autósok meglepően segítőkésznek bizonyultak, szinte kivétel nélkül a szűk leállósáv felé húzódva adtak utat nekünk, mintha csak üdvözölnének minket, az újra felbukkanó motorosokat. Így aztán egy óra alatt elértük a határt, és Hont után már az első letérőt kerestük, hogy elhagyjuk az ezerszer látott 66-ost, mely egyébként nemrégiben kapott vadonatúj aszfaltréteget. A kanyargósabb 75-ös felé fordultunk, de csak néhány perc erejéig, hogy Palást (Plastovce) előtt ismét észak felé vegyük az irányt. Új célpontunk Méznevelő (Medovarce) csak szűk, másfél sávos utakon megközelíthető, de az aszfalt minősége egészen jó, sportmotorral is könnyedén járható. Előtte még Rakonca (Rykyncice) hídján gurultunk át, hogy a Korpona-patak (Krupina) bal partján felkapaszkodjunk a remek kilátással kecsegtető dombtetőre. Az utcai gumik meg-megcsúsztak a néhol még vizes zúzalékon és füvön, de végül megérte legyűrni a kaptatót, mert tényleg fantasztikus élmény volt felülről is megcsodálni a környező erdők gyűrűjében fekvő falut. Ezután következhetett a majdnem ezeréves Méznevelő, az alig háromszáz lakosú, mégis takaros és 1836 óta saját templommal büszkélkedő település.
Tovább haladva Hontnémeti (Hontianske Nemce), majd a jobb minőségű, ezzel együtt nagyobb forgalmú 51-es út következett, ezen nyugat felé haladva egészen Léváig (Levice) gurultunk, hogy egy rövid pihenő után Esztergomot célba véve zárjuk a kört. A dél felé vezető 76-os és 564-es is egészen jól motorozható, de ha van idő egy kis felfedezésre, érdemes megközölni a kettőt, és a legkihaltabb ösvényen, a Garam (Hron) és az Ipoly által határolt háromszögben csavarogni. Bármelyiket is válaszd, Garamkövesdnél (Kamenica nad Hronom) fogsz kilyukadni, ahonnan már csak pár perc a magyar határ.
Ha elkészültek a kötelező motoros képek "háttérben a Duna és az Esztergomi Bazilika címmel", már csak azt kell eldöntened, hogy a 10-esen sietve, vagy ráérősen, a Pilisen keresztül indulj haza. Mi az utóbbira voksoltunk, és igazán jól tettük, hiszen a kamikázé bicajosokat leszámítva - akik közül az egyik majdnem csokorba is szedte a motorosok konvoját - hibátlan zárása volt a körnek a Dobogókőn bepótolt kései ebéd, ráadásul sok ismerőssel futottunk össze fent, ezért csak késő délután ültünk újra nyeregbe, hogy a képeket, videókat átlapozva otthon újra átéljük ezt a remek napot.
Összességében jól karbantartott és a tél által megviselt, de azért remekül motorozható utakat találtunk itthon és a határ északi oldalán is, és olyan helyeket jártunk be végre, melyek mellett eddig csak elrohantunk, ha éppen egy távolabbi célpont felé igyekeztünk. A fehér jelzésű, szűk ösvények is bevállalhatók sport-, illetve túramotorokkal, és csak ajánlani tudom, hogy hozzánk hasonlóan Ti is próbáljátok ki őket, hiszen ez egy remek nap volt, valódi szezonkezdő gurulás.
Hasznos blokk:
Megtett távolság: 296 kmTeljes menetidő: 6,5 óra
Üzemanyagköltség: 7400 Ft (5,9 L/100 km)
Ajánlott útszakaszok:
Vác - Rétság: 15 kmPalást - Hontnémeti: 18 km
Ledény - Zsember: 16 km
Esztergom - Dobogókő - Pomáz: 40 km