Viszonylag hosszú, kemény teleivel a Kárpát-medence nem éppen a motorosok mekkája, a műfajnak mégis rengeteg rajongója van, és bizony sokaknak sikerült profi szintre fejleszteni tudásukat. Jelenkorunk tehetségei közül egyértelműen kiemelkedik Talmácsi Gábor, akivel november végén volt szerencsénk interjút készíteni:
Sportmotor.hu: Idestova öt esztendeje, hogy megnyerted a világbajnokságot. Hogy élted meg az azóta eltelt éveket?
Talmácsi Gábor: Sokat változtak körülöttem a dolgok, és úgy érzem, magam is sokat változtam. A nyolcadliteres világbajnoki cím megszerzését követően mindenképpen szerettem volna a felsőbb kategóriákban is sikeresen szerepelni, s ez többé-kevésbé össze is jött. Négy évesen kezdtem a motorozást, és ha végig gondolom, hogy mennyi csodás élményem van, amit a motorsport adott nekem, bizony nem találok szavakat…
Sportmotor.hu: Rossz volt az utolsó helyeken menni a GP-ben?
Talmácsi Gábor: Ha arra gondolsz, hogy nem tudtam nyerni, az teljesen normális, hiszen tesztek és felkészülés nélkül, a szezon harmadánál váltottam kategóriát, illetve csapatot. Akkor rosszul éltem meg a dolgot, de így utólag átgondolva örülök, hogy rajthoz állhattam, tulajdonképpen nem is volt nagy a differencia az élmenőkhöz viszonyítva. Ez egy technikai sport, rengeteg apróságon múlik a siker, nem csak a versenyzőkön. Ezt jól mutatja az is, hogy Rossi két évet bajlódott a Ducatival. Nekem 2009-ben megadatott a lehetőség, hogy a világ legjobbjaival versenyezzek, s fantasztikus emlékeim vannak erről a nehéz szezonról.
Sportmotor.hu: Egyenes leszek: Favaróval összevesztetek?
Talmácsi Gábor: Tudom, hogy egy szaftos pletyka sokkal izgalmasabb lenne, de nem tudok ilyesmivel szolgálni, egyszerűen csak mindketten változtunk az évek során, és egyre gyakrabban voltunk eltérő véleményen. Közel tíz évig dolgoztunk együtt, megnyertünk sok-sok versenyt, egy világbajnokságot, két bronzérmet, és megoldottunk ezernyi helyzetet. Hálásak lehetünk egymásnak, jó csapatmunka volt.
Sportmotor.hu: Megfordultál a rali világában is. Ezzel most mi a helyzet?
Talmácsi Gábor: Világ életemben rajongtam az autókért, és imádok vezetni, így nagyon örültem, hogy lehetőségem nyílt a Maricsek Teamnél kipróbálni magam. A rali autót nem volt nehéz gyorsan vezetni, de ralizni ennél sokkal többet jelent… A motorversenyekhez viszonyítva itt sokkal több a hibalehetőség és a bukások is komolyabb következményekkel járhatnak, muszáj tehát ésszel menni. Emellett komoly kihívást jelentenek a változatos szakaszok is, hiszen mindössze háromszor lehet - lassan, 50 km/órával – bejárni, illetve felírni a pályát, utána már élesben kell végigszáguldani rajta. Bár a navigátor segít, folyamatosan improvizálni kell, s tulajdonképpen ez a dolog szépsége. Mindenesetre a ralizást nem hagyom abba örökre, de most a Superbike sorozatra szeretnék koncentrálni.
Sportmotor.hu: Június óta a Supersport Világbajnokságban (WSS), illetve a Prorace színeiben versenyzel. Hogy érzed magad a cseh gárdánál?
Talmácsi Gábor: Nyolc futamon indultam az idén, mégis a 13. helyen végeztem az összetettben, s ez máris jó eredmény. Ne felejtsük el, hogy másfél év kimaradt! Azt hiszem, sikerült olyan csapatot találnom, ahol hasonlóképpen gondolkoznak a kollégák, mint én. Itt mindenki egy közös célért hajt, az emberek kölcsönösen tisztelik egymást, és mindenki nagyon lelkes, amit az is mutat, hogy versenyről versenyre fejlődni tudtunk. Érzem, hogy a munkatársak és a szponzorok egyaránt hisznek bennem, s ez komoly motivációt ad. Úgy gondolom, hogy a közös munkát folytatva igen jelentős sikereket érhetünk el a jövőben.
Sportmotor.hu: Milyen a motor, „beérezted” már?
Talmácsi Gábor: Egy 162 kilós, nagyjából 140 lóerős Honda CBR600RR-rel indulok a futamokon, és kifejezetten szeretem. Mivel az erőforrás, a futómű és a segédelektronika is rendkívül kifinomult szerkezet, rengeteg munkával jár, hogy megtaláljuk az ideális beállításokat pályáról-pályára. A vezérlőelektronika programozható, és lehetővé teszi, hogy a pálya különböző szakaszain, illetve kanyarjaiban más beállításokkal működjön az egykerekezés- és a kipörgésgátló, a befecskendezés, valamint a gyújtás. Munkánkban immáron a Magyar Motorkerékpár Szakközépiskola és Szakiskola tanárai is részt vesznek, december 26-án indulunk egy nyolcnapos tesztre Jerezbe. Fontos, hogy a február 24-i futam előtt sokat tudjak motorozni, mert ez lehet a siker egyik alapja.
Sportmotor.hu: Mit gondolsz, meddig maradsz még aktív versenyző?
Talmácsi Gábor: Erre most nem szeretnék konkrétan válaszolni. Nagyon jól érzem magam a Prorace csapatban és a Superbike bajnokság is tetszik. Éves szerződésem van, és egyedüli versenyzőként maximálisan rám koncentrál a csapat. Nem egy évben gondolkodom, úgy érzem, még rengeteg erő van bennem, hogy méltó módon képviseljem a magyar színeket a világbajnokságon. Biaggi 41 évesen lett világbajnok, én még csak 31 vagyok…
Sportmotor.hu: Marad a WSS?
Talmácsi Gábor: Egyelőre biztosan. A versenyzőtársak nagyon gyorsak, egyszersmind rendkívül tehetségesek, csodás élmény csatázni velük. Persze szívesen venném ki a trófeát Biaggi vagy Lorenzo kezéből is, de egyelőre nem akarom elrontani a jókedvüket… (nevet)
Sportmotor.hu: Azt hiszem, mindenki feltenné a kérdést. Látsz még esélyt a GP-re?
Talmácsi Gábor: Miért is ne? Most hogy a Dorna megvásárolta a Superbike sorozatot, talán könnyebb lehet számomra a kapcsolatrendszer miatt, kapkodni azonban nem szeretnék. A Prorace-nél jól érzem magam, és lényegében a 2012-es munkát folytatjuk. A Superbike számomra nagyon jó, mert az Eurosport élőben közvetíti a futamokat, és ez a támogatóknál nagyon fontos szempont.
Sportmotor.hu: A versenyzés mellett mivel foglalkozol mostanában?
Talmácsi Gábor: Édesapámmal és a testvéremmel alapítottunk egy motorversenyző iskolát, illetve létrehoztunk egy saját pályát Talmácsi-ring néven, ahol a gyerekek elsajátíthatják az alapokat. Felkészítésükben magam is aktívan részt veszek, s nagyon élvezem, mert napról-napra láthatjuk, miként lesznek egyre jobbak és jobbak a srácok. A kicsik mellett megfordulnak nálunk az ifjú tehetségek is, például Bódis Ricsi, aki szerintem a jövő egyik nagy reménysége. Ő már az új generációs motorozást tanulja, új technikával veszi a kanyarokat, akárcsak Stoner vagy Pedrosa. Ha továbbra is ilyen lelkiismeretesen edz, meg merem kockáztatni, hogy bármit elérhet a sportágban…
Sportmotor.hu: Hogy telnek a hétköznapok?
Talmácsi Gábor
Csillagjegye: ikrek
Családi állapot: egyedülálló
Versenykategóriák: MotoGP, Moto2, 125 VB, WSS
Elismerések: Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkereszt kitüntetés (2005, 2007), Aranysisak-díj (2007), Az Év Sportolója (2007), Az Év Embere (2007), A legismertebb aktív magyar sportoló (2008), Az Év Legnépszerűbb Sportolója (2010), Budapest Sportdíj, Rally Sport örökös licenc tulajdonos…
Pályafutása során Gábor 170 nagydíjon állt rajthoz, 26-szor végzett dobogós helyen, kilencszer győzött, és összesen 1172 vb-pontot szerzett. Első komolyabb sikerét az 1999-es Magyar Bajnokságon, majd az Alpok-Adria Kupán könyvelhette el, 2007-ben pedig bezsebelte a 125-ös géposztály világbajnoki címét.
Talmácsi Gábor: Kezembe vettem az irányítást. Kialakítottam és vezetem a saját menedzsment csapatomat. Emellett társadalmilag is szerepet vállalok, olyan programokhoz adom a nevem és a tudásom, amelyeknek társadalomépítő hatásuk van. Ilyen például az Élet Úton vagy a Felelős Alkoholfogyasztásért Program, és igyekszem népszerűsíteni a környezetbarát üzemanyagokat, illetve járműveket. Mivel a motorversenyeken nagyon sokat számít az erőnlét, ezért rendszeresen, futok és természetesen a súlyzós edzések sem maradhatnak ki. Végül, de korántsem utolsó sorban a tanulmányaim kötnek le, ugyanis másodéves vagyok a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karának (TF) sportszervezői szakán.
Sportmotor.hu: Utcán szoktál még motorozni?
Talmácsi Gábor: Hogyne, nyáron robogózom, ha Budapesten van dolgom. Egy Honda SH300i-t szoktam használni, ez a típus az egyik kedvencem.
Sportmotor.hu: A robogónál azért durvább gépeid is vannak, ha jól tudom?
Talmácsi Gábor: Hát… (mosolyog) a Talmácsi-ring bemutatótermében ott áll az első 125-ös Yamahám, a 2005-ben használt KTM, no meg a világbajnok Aprilia, bennük szoktam gyönyörködni, ha van egy kis szabadidőm, és nem valamelyik superstock Honda CBR600RR-em nyúzom éppen.
Sportmotor.hu: Ha egy mondatban üzenhetnél a jövő generációinak, mi lenne az?
Talmácsi Gábor: Az életben semmit nem adnak ingyen, mindenért lelkiismeretesen meg kell dolgozni.