Mivel sok tekintetben egyedülálló a Forma-1-es Magyar Nagydíjnak és egykor MotoGP-versenyeknek helyet adó Hungaroring, ezért rengeteg fura sztori és – ahogy történni szokott – sok légből kapott városi legenda is fűződik hozzá. Mind közül a legnépszerűbb, hogy Ecclestone egy szalvétára skiccelte fel, milyen nyomvonalat is szeretne látni, s a magyar vezetés ennek megfelelően alakította ki a pályát. Ugyanakkor a városi legendák mellett számos olyan tény kapcsolódik a ringhez, ami tényleg rendhagyó Európában.
Jövőbe mutató technika
Ma már természetes, hogy a mérnökök számítógépes szimulációkat használnak egy-egy aszfaltcsík tervezésekor, de a nyolcvanas években ez még korántsem volt így. Ezért is elismerésre méltó, hogy Papp István főtervező és kollégája, a nyomvonalat megálmodó Gulácsi Ferenc a temérdek helyszínmódosítás és az igencsak sürgős megvalósítás ellenére egy rendkívül precíz és mindenre kiterjedő tervet adtak le, ami alapján 1985 késő őszén megkezdődhettek a munkálatok. Persze előtte még „néhány tiszteletkör” várt a tervezőkre, mert eredetileg a századelőn autó- és motorversenyeknek helyet adó Népliget és Városliget is szóba került, miként Pest megye több pontján is kijelöltek egy-egy alkalmasnak tűnő helyszínt, mire a gépek végül felvonulhattak a jelenlegi, Mogyoród melletti területre. A tervezők gondos munkájának is köszönhető, hogy rekordidő alatt készült el a pálya, hiszen ’85 októberében még szűz terület fogadta az arra járókat, a következő tavasszal pedig, egészen pontosan 1986. márciusában (azaz harminc éve) a Drapál János emlékversennyel hivatalosan megnyitották a komplexumot.
Szerencse fiai: ők avathatták fel motorjaikkal a vadonatúj Hungaroringet
Bátor lépés, ugyanakkor komoly fegyvertény volt, hogy a nyolcvanas években a keleti blokk többi államát, így a Szovjetuniót is beelőzve Magyarországon rendeztek először Forma-1-es futamot. Igaz, ehhez akkori mércével hatalmas összeget, becslések szerint csaknem 400 millió forintot kellett belepumpálni, hogy csupán nyolc hónap alatt egy világszínvonalú pályát adhassanak át. A szervezők ügyeltek rá, hogy az elsősorban autós célokra kialakított komplexum tökéletesen kiszolgálja a száguldó cirkuszt és annak közönségét, ezért igyekeztek a lehető legjobb dátumra lecsapni a versenynaptárban. Végül sikerült megkaparintani a német és olasz családok jellemző nyári szabadságolásával egybeeső július végi, augusztus elejei időpontot, ami több szempontból is szerencsésnek bizonyult. Egyrészt így rengeteg külföldi vendéggel számolhattak, másrészt a szeszélyes tavaszi és kora őszi időjárás kockázatait is elkerülték. Számításaik bejöttek, elvégre húsz éven át (!) nem volt esős Forma-1 verseny nálunk – először 2006-ban kerültek le a melegítőpárnák a barázdált Bridgestone, illetve Michelin abroncsokról.
A Hungaroring mérföldkövei
1983 - Ekkor vetődött fel először a magyar nagydíj ötlete1985. október 1. - A kivitelezés első napja1986. március 24. - Az első futam a Hungaroringen1989 - Átépítik a ringet, ennek során megszüntetik a kettes kanyar utáni lassítót2002 - Az FIA a magyar futamot választja az Év Versenyének2003 - Hosszabbá válik a célegyenes, 14-es kanyar íve teljesen megváltozik, így egy kör hossza 4381 méterre nő2012 - Újabb évtizedre, egészen 2021-ig elnyerjük a Forma-1 rendezés jogát2015 - Új aszfaltréteg kerül a pályára, emellett megkezdődik a lelátókat és a kiszolgálóépületeket érintő átfogó felújításLassú, de mégsem az
Gyakran élcelődnek azzal, hogy a Hungaroring egy városi pálya, csak épületek és buszmegállók nélkül. Jobban megnézve azonban ez nem igaz, hiszen 200 km/h feletti átlagtempó jellemzi, vagyis inkább egyfajta átmenet a tényleg lassú Monaco és a közepesen tempós aszfaltcsíkok között. Kezdetben azért is sok kritika érte, mert nem számított ún. klasszikus helyszínnek, mára azonban egyszerűen felnőtt a titulushoz, hiszen az idei, 21 futamos versenynaptárban már a tíz legkorosabb kör között szerepel, és aligha akad olyan motorsportrajongó Európában, aki nem hallott még róla. Sajnos MotoGP-futamot csak kétszer (1990, 1992), míg Superbike vb-t három alkalommal rendeztek nálunk (1988-1990), majd ezután inkább a régiós és nemzeti motorosbajnokságok futamai látogattak el a ringre.
Az 1992-es MotoGP-futam, ahol Eddie Lawson (Cagiva) diadalmaskodott
Aki valaha kipróbálta magát a csaknem 4,4 kilométer hosszú körön, minden bizonnyal meglepődött, mennyire más is valójában, mint az a tévében látszik. Elsőként a jókora szintkülönbségeken hökkennek meg a motorosok, hogy a közvetítésben szinte síknak látszó pálya a célegyenes végén és - nem hivatalos nevén – a Mansell-kanyar előtt milyen meredeken is lejt, illetve emelkedik. Ettől a négyes kanyar elsőre ijesztőnek tűnhet, hiszen a gyors balosba szinte vakon érkezik az ember – a kezdők gyakran el is spórolják itt a tempót, amíg ki nem tapasztalják a kissé trükkös kanyart. Ugyanígy meglepetés, hogy a lassító után egy apró süllyedést, úthibát kell legyűrni a versenyzőknek, ami a formaautósoknak tényleg csak apróság, de motorral „lapon” beesve meglepetést okozhat a pályával barátkozó pilótáknak.
Mi vagyunk a legjobbak!
Persze megfelelő személyzet nélkül ez is csak egy lenne a gombamód szaporodó pályák között, de a felkészült dolgozók gondoskodnak róla, hogy a Hungaroring világszerte híressé váljon a minőségi kiszolgálásról. Tavaly például – a legendás helyszíneket és szakembereket legyőzve – a magyar brigád nyerte el a FIA-tól, azaz a Nemzetközi Automobil Szövetségtől a „Szezon legjobb pályabírói csapata” kitüntető címet. A háromszáz főt számláló társaság kicsit sem unatkozik, a rövidke szezon ellenére gyakran 40-50 (!) rendezvényt vezényel le, beleértve természetesen a hazai rendezésű autóversenyeket.
Mit tartogat a jövő?
Az elmúlt években főként zöld szervezetek tiltakoztak a létesítmény ellen, mondván, túl zajos, így az ott zajló autós és motoros rendezvények aránytalan mértékben zavarják a lakókat. Erre válaszul a szakemberek kompromisszumos megoldást javasoltak, mégpedig a korábbi, 27/2008 rendelet részleges módosítását. A hosszas és kicsit sem egyszerű szövegezés lényege, hogy a jelenlegi, 50-65 decibel közötti határértékeket 5 dB-lel felemelnék, mert a jelenlegi versenyautók és -motorok kiszűrődő zaja egyszerűen nem csökkenthető szabályos szintre a pálya átalakításával sem. Ugyanakkor a korábban meghatározott nappali időszakot, ami reggel hattól este 23 óráig terjedt, erősen megkurtítanák, vagyis a módosítást követően este nyolc után nem üzemelhetne a létesítmény.
Így zajlanak a munkálatok az éppen harmincéves Hungaroringen. A beszámolók szerint érzetre kissé érdesebb lesz az új aszfalt, vagyis könnyen elképzelhető, hogy a következő hónapokban megdől néhány pályarekord...
Mindenesetre attól nem kell tartani, hogy a problémák miatt a ring egyhamar bezárná kapuit, elvégre éppen napjainkban folyik a pálya teljes felújítása, hogy a következő harminc évben is megfeleljen az elvárásoknak. Ennek során a felső, ún. kopóréteget cserélik, azaz a nyomvonalat 40-50 milliméteres mélységben teljesen felmarják, és a helyére új réteget terítenek. Nagy feladat vár a kivitelezőkre, és igencsak igyekezniük kell, mert április végén már a húsz autóval – közöttük Michelisz Norbi gyári Hondájával – felvonuló Túraautó-világbajnokság mezőnye koptatja az aszfaltot. A napjainkban zajló felújítás részleteiről, az idei programokról valamint a pályán tartott képzésekről az éppen harmincéves Hungaroring hivatalos honlapján olvashattok bővebben.