Motorkerékpár hengereket számolni, igazság szerint, hat alatt nem is érdemes elkezdeni. Manapság a Honda Gold Wing és a BMW K1600GT képviseli a hathengereseket a piacon, de azt már a Benelli 750 Sei (1974), vagy még inkább a Honda CBX1000 (1979) óta tudjuk, milyen jó is tud lenni, ha három pár dugattyú dolgozik. A nyolcas számnál sem érdemes azonban túl sokáig időzni, hiszen a Boss Hoss már 1990 óta gond nélkül épít nagy, amerikai V8-as blokkokat két kerék közé, ezt is láttuk már, köszönjük. De mi a helyzet, tegyük fel, ha kilencnél áll meg a hengerszám? Annyi már megteszi?
Frank Ohle szerint mindenképpen, a német motorépítő őrült ugyanis egy ausztrál gyártmányú Rotec Radial R3600-as, kilenchengeres repülőgép csillagmotort választott egyedi motorjába, amit vörös színe és a repülős áthallások miatt Red Baronnak nevezett el. A Rotec a 3600 köbcentis blokknak 150 lóerős teljesítményt ad meg alig 3600-as percenkénti fordulaton, ami nem hangzik rosszul, könnyűnek azonban nem nevezhető a Red Baron: csak az erőforrás 125 kilót nyom.
Ennek ellenére Frank rendszeresen kitolja szörnyetegét, hogy guruljon vele egyet-kettőt oda vissza, na meg hogy a kilenc darab, egyenként 400 köbös henger hangtompítás nélküli hangját megmutassa az érdeklődőknek. A Motorrad újságírói által készített videón jól hallatszik, mire is képes:
Eggyel tovább számolva jutunk el tízig, amire biztos, hogy sokan azonnal rávágják: Dodge Tomahawk! Bizony, 2003-ban a Dodge Viper sportautó V10-es, nyolcliteres erőforrása köré is épült egy motor, a Chrysler első és egyetlen kétkerekűje... Ami valójában négy kerékkel rendelkezett, de a sportszerűség kedvéért hunyorítva elfogadjuk.
Az 500 lóerős és 720 Nm-es teljesítményű, 100 km/órára (elméletileg) 3 másodpercen belül gyorsuló Tomahawk prototípus akkora sikert aratott hazájában, hogy a Chrysler végül beadta a derekát, és a legerőszakosabb rajongók számára legyártatott kilenc Tomahawk replikát, egyenként 555.000 dolláros áron. Forgalmi engedélyt egyik sem kaphatott.
Tíz után a sorban jön a tizenkettő henger, és akárcsak a Boss Hoss-féle V8-ak esetében, itt is beszélhetnénk az ilyen-olyan autó- és repülőgépmotorokat felhasználó, így-úgy összetákolt egyedi építésekről, azonban még szerencse, hogy van, aki becsületesen képes megoldani egy ilyen feladatot is.
Allen Millyard a lenti csoda elkövetőjének a neve, munkája láttán legszívesebben azonnal kezet csókolnánk neki. A brit motoros feltaláló olyan minőségi kivitelezésben volt képes összeházasítani két sorhatos Z1300-as Kawa hengersort, létrehozva ezzel saját, egyedi, V12-es Kawasaki Z2600-át, hogy azt még a japánok is megirigyelnék.
Nem ez volt, és nem is ez lesz az utolsó érdekes gépezet, amit Allen kifundál odahaza: miután kettő, három, négy és öthengeres változatban is készített Kawasaki alapú kétüteműeket, átállt a 4T-re. Első komolyabb projektje a két darab Z1000-ből született, 1600 köbcentis, V8-as Kawasaki volt 2002-ben, a fenti V12-est az ezen szerzett tapasztalatok alapján 2008-ra hozta tető alá. Számos különleges építés hozható összefüggésbe az úriemberrel, érdemes rákeresni a nevére!
A bűvös 16-osnál járunk már, de ennél a hengerszámnál sajnos egy még csupán készülő projektet érdemes kiemelni. Andreas Georgeades, dél-afrikai motorversenyző, aki fénykorában, 1964-ben megjárta a Man szigeti TT-t is, szintén egy tehetséges buheráló. Épített ő már Ferrari V8-blokkos kétkerekűt, és az ő nevéhez fűződik a fenti V12-es Kawa egyetlen valamirevaló vetélytársa, a két hathengeres Honda CBX100-ből létrehozott CBX V12 is.
Andreas legújabb, még folyamatban lévő munkája a fenti képen látható, és, mit ne mondjunk, elsőre eléggé meghökkentő. Négy darab sornégyes Yamaha YZF600-as hengersort tervez összehozni két, egymással ellentétes irányban forgó főtengellyel az úriember, az így felépülő blokkot pedig egy, a gyárinál alig meghosszabbított Suzuki GSX-R vázban kívánja elhelyezni. Mást egyelőre nem tehetünk, mint drukkolunk, hogy minél gyorsabban elkészüljön a mű, már csak a hangja miatt is érdemes lesz rá várni!
Több mint érdekfeszítő azonban a lenti, Dolmette névre keresztelt öszvér által kibocsátott zaj is, ami nem is olyan nagy meglepetés, hiszen 24 darab összekapcsolt láncfűrésztől mi mást várhat az ember, mint valami egészen különleges zenebonát?
A Dolmar számára épített jármű természetesen a cég láncfűrészeit hivatott népszerűsíteni a motorkerékpár-szimpatizánsok köreiben és még véletlenül sem motorozásra készült, pedig az összesen 1900 köbcentis (24x80) szörny elméleti teljesítménye 170 lóerő és 130 Nm, a kétszer 12 darab blokkpár ereje pedig egy ötfokozatú Harley-Davidson váltón keresztül jut el a hátsó kerékhez. Ennek ellenére nem csoda, hogy saját erejéből még senki se látta gurulni a Dolmettet.
Végül, de még véletlenül sem utolsó sorban jöjjön a közületek is bizonyára sokak által ismert hengerszám Guinness-rekorder motorkerékpár, a híres-neves, 48-hengeres kétütemű Kawasaki!
Simon Whitelock brit szerelő nevéhez fűződik a világrekorder gép, amit 48 darab 83 köbcentis Kawasaki KH250 henger felhasználásával épített meg. Az összesen 4200 köbcentit számláló erőforrás hat darab 8-hengeres egység (hat külön főtengellyel...) fogaskerekes összekapcsolásából áll össze, a teljesítményt egy kardános kihajtású BMW váltó továbbítja a hátsó kerékhez. Az erőforrás és a váltó együttes tömege meghaladja az egy tonnát... (A videó elején a 48-hengeres indítómotorjaként használt, ülés alatti, 75 köbcentis 2T-blokkot hallani visítani)
Két évvel ezelőtt feltűnt az eBay-en is a rekorder Kawasaki, tulajdonosa akkor 500 ezer angol fontos kikiáltási- és egymilliós (fontban!) azonnali vételáron kínálta a kuriózumot, de a jelek szerint senkinek sem állt otthon fölös' kétszázmillió, hogy egy, ugyan világhírű, de igazából használhatatlan motorkerékpárt vásároljon.