Egy évtizeddel ezelőtt havonta átlagosan ezer újmotort regisztráltak Magyarországon, míg 2005-ben – a rendszámot nem kapott kétkerekűeket is beleszámítva – majdnem húszezer nullkilométeres vas talált gazdára egy év alatt. A jelenleg eladott mennyiséget látva feltűnő a különbség, hiszen ennek nagyjából hatodát teljesíti a piac, ám az is igaz, hogy ez még mindig közelebb áll a valósághoz, mint a korábbi időszak mesterségesen felpörgetett számai.
Ingyen a tiéd lehet!
Aki kicsit is belelát a járműkereskedelembe, minden bizonnyal emlékszik még a furcsa és kicsit sem életszerű konstrukciókra. Ezekkel önerő nélkül autóba vagy motorra pattanhatott az ember, sőt, sokszor azért trükköztek a számokkal, mert a lelkes jelentkezőnek még az átírási költséget is be kellett hiteleznie, ugyanis akkor éppen annyi sem volt a zsebében…
A hitelre vásárolt vas nem olcsó mulatság, de ennyire azért nem rossz a helyzet…
A kétkerekűek piaci bővülése 2004-2008 között tetőzött, azonban ezt követően a gazdasági válság – az ingatlanokhoz hasonlóan – a használt járművek értékét is töredékére csökkentette, s 2008 végére a hitelek törlesztőrészletei a forint tendenciózus gyengülése miatt az egekbe szöktek, s az egyre kevesebbet érő tárgyakért mind többet fizettek a tulajdonosok. A folyamat alapos csapást mért a hazai újmotor értékesítésre is – 2008 és 2010 között harmadára zsugorodott a piac.
Van megoldás?
Több éves előkészítést követően a Kúria nemrégiben kimondta, hogy a bankok tisztességtelenül jártak el az ügyfelekkel szemben, ezért a megkötött szerződések ugyan érvényben maradhatnak, de csak egyes pontjaik módosításával. Nagyon leegyszerűsítve ez azt jelenti, hogy az árfolyamrés, vagyis a deviza vételi és eladási ára közötti különbség felszámítása tisztességtelen, mert nem áll mögötte szolgáltatás, és nem is átlátható a fogyasztó számára. A gyakorlatban ez annyit tesz, hogy a bankokat kötelezik a tisztességtelenül szerzett plusz bevétel visszatérítésére, s ez nem csak az ingatlancélú, hanem a járműhitelekre is igaz.
Persze nem eszik olyan forrón ezt a kását sem, elvégre számos feltételnek kell teljesülnie, és ráadásul nem is mindenkit érint a változás. Jelenleg nagyjából kétszer annyi a járműhitelesek száma, mint amennyien lakásvásárlás miatt adósodtak el, ugyanakkor jó részük nem számíthat kártérítésre, mert csak azok élhetnek vele, akik most is törlesztenek vagy 2009. júliusa után zárták le hitelüket. Minden esetre más és más számítást kell alkalmazni, de összességében elmondható, hogy az elemzések szerint akár a felvett összeg 20-30 százalékát is visszakaphatja az ügyfél.
Mennyi az annyi?
Ha valaki 2007-ben döntött úgy, hogy járművet vásárol, és ehhez kétmillió forint svájci frank alapú hitelt vett fel, az közel 4,8 milliót fizetett vissza 2012-ig, vagyis csak a kamatokra havonta 46-47 ezer forintot (!) fordított. Számára gyógyír lehet, hogy a Kúria döntése nyomán várhatóan visszakapja a kamatemelésből és az árfolyamrésből származó különbözetet, mely a konkrét példa esetében akár 6-700 ezer forintra is rúghat.
A számokat látva érdemes átgondolni, hogy aki a fenti módon jutott újmotorhoz, annak a tőketörlesztéssel együtt havi nyolcvanezres tétel terhelte a pénztárcáját. Egyszerű osztással kiszámolható, ha a jól hangzó devizahitel helyett inkább kivár, a félretett összegből két év múlva maga is megvehette volna a járgányt, s az így megtakarított plusz költségek nagyjából százezer kilométer tankolásait fedezték volna…
Hogyan tovább?
Szerencsés helyzetben van, aki most szeretne részletre vásárolni új- vagy használtmotort, mivel az alacsony alapkamat letörte a forintalapú hitelek kamatait is. Jelenleg a fájdalomküszöbnek számító havi húszezres törlesztővel akár 1,1-1,2 millió forintos kölcsönhöz is juthatunk, vagyis a legolcsóbb nagymotorokat nagyjából ötszázezer forintos önerővel – vagy ugyanennyit kóstáló használt vasunk beszámításával – elhozhatjuk. Mindemellett óvatosságra intenek az elmúlt időszak történései, ezért érdemes alaposan megfontolni, hogy a családi kassza vajon minden helyzetben fedezi-e a kétkerekű fenntartását? Azért is fontos erről beszélni, mert nem varrhatjuk az összes becsődölt járműhitelt a bankok nyakába, elvégre sok esetben maga a tulajdonos vállalt erőn felüli törlesztést, hogy egy kategóriával nagyobb járgány parkoljon a ház előtt…
A részletek kiszámításához segítséget nyújtanak a finanszírozó cégek honlapjain elhelyezett kalkulátorok, így ehhez már csak a járulékos költségeket kell hozzáadnunk, mert – bármilyen szájbarágósan hangzik -, a vas fenntartásába nem csak a húszezres csekk és a tankolás tartozik bele. Vásárlás előtt érdemes hát minden egyéb fizetési kötelezettséget átnézni, mint a biztosítások, a teljesítményadó vagy éppen a szervizelés és a tárolás tételenként akár több tízezres összegei, hogy valós képet kapjunk a várható kiadásokról.