Egészen idén tavaszig, az Oroszországgal szemben foganatosított szankciók bejelentéséig a koromról mint gumialapanyagról nem esett túl sok szó, de akkor kényszerűen bekerült a hírekbe, tekintve, hogy az európai gumigyártók által felhasznált koromnak mintegy fele orosz eredetű. De miért olyan kulcsfontosságú ez az anyag, illetve a hiánypótláson túl miért lényeges annak a környezetbarát visszanyerése?
A korom szerepe az autó- és motorgumikban
Néhány extravagáns példától eltekintve alapvetésnek számít, hogy a gumi színe fekete. E színt elsősorban a koromnak köszönheti, amelyet azért kezdtek el alkalmazni a 20. század első évtizedeiben, mert egyrészt nagyságrendekkel kopásállóbbá tette a gumikat, másrészt a fekete szín igen hatékonyan semlegesíti az abroncsokon kisebb-nagyobb repedéseket keltő, vagyis azokat gyorsan öregítő ultraibolya sugarakat. Annak idején még nem volt olyan nagy gond, hogy a kormot szénhidrogének – vagyis az azokat tartalmazó földgáz és kőolaj – elégetésével állítsák elő, ám ma, az egyre elkeseredettebb klímavédelmi küzdelmek, a gazdaságosan kitermelhető fosszilisnyersanyag-készletek megcsappanása, valamint a geopolitikai játszmák okozta nyersanyaghiány miatt sürgető feladattá vált az korom visszanyerése.
A Continentalnál már jóval a háború előtt úgy döntöttek, hogy az anyagkeverék nagyjából harmadát kitevő kormot gyártás helyett inkább újrahasznosításból nyerik ki. E cél érdekében a vállalat együttműködésre lépett a pirolízises anyagbontás világszinten is egyik legnagyobb szakértőjének számító, szintén német Pyrum Innovations AG-vel, sőt részesedést is szerzett a cégben. A kooperáció eredményeként a leselejtezett gumiabroncsokból pirolízises eljárással kinyerik a kormot. Ez a gyakorlatban úgy zajlik, hogy
környezetkímélő módon, előkezelés nélkül, oxigénszegény környezetben, reaktorban hevítve bontják le a kémiai összetevőire a gumit, mely így alapanyagként szolgálhat az új köpenyekhez.
Ha itt megemlítjük, hogy eddig csak Oroszországból évente átlagosan körülbelül 500 000 tonna korom érkezett az európai gumigyárakba, könnyen belátható, hogy milyen mennyiségű földgáz, kőolaj és persze károsanyag-kibocsátás takarítható meg ily módon, nem is beszélve a komoly kockázatokat rejtő függőség miatti aggodalmakról. Az „újonnan” előállított kormot és egyéb alapanyagokat ezzel együtt természetesen nem lehet egyik napról a másikra elhagyni, ám a Continental eltökélt célja, hogy legkésőbb 2050-re ez megvalósuljon.
A világ egyik vezető gumiabroncsgyártójaként a Continental – amely az elmúlt időszakban olyan innovatív termékekkel lepte meg a motorosokat, mint a ContiRoadAttack 4, a ContiSportAttack 4, valamint a TKC 70 és TKC 80 gumiabroncs – szeretne élen járni a jó példával, és arra sarkallja a vetélytársakat is, hogy a teljes iparágat a körforgásos gazdaság irányába mozdítsák el.