Négy évtizede jelent meg a TKC80 abroncs

Igencsak másként festettek a nagy teljesítményű terepmotorok, amikor 1985-ben bemutatkozott a német Continental abroncsa, az első TKC 80. Mai szemmel feltűnően keskeny gumikon futottak az általában 40-50 lovas, egy- és kéthengeres túraendurók, ám ahogy az ezredforduló után egyre testesebbek és erősebbek lettek, úgy változott a TKC kialakítása is, hogy megfeleljen a márkák, valamint a vásárlók igényeinek. Ezt a fejlődést mutatja be a Continental a hamarosan induló „Egy legenda nyomában” kampányban.

Anno Estorilban láthatta először a nagyközönség az újdonságot, és a tesztelők, újságírók nem véletlenül méltatták a TKC-t, hiszen az endurósok által csak „50-50-esnek” nevezett kialakítás sokak számára tökéletesnek bizonyult. Ez arra utalt, hogy az anyagkeverék, az övszerkezet és a mintázat fejlesztésekor egyaránt fontos szempont volt a tartósság, a megbízható tapadás aszfalton, valamint a kiváló terepképesség.

Nem véletlen, hogy azóta oly sokan voksoltak rá a megannyi kihívást rejtő, transzkontinentális túrákon, mint például a kilencvenes években rendezett Transdanubia Ride szervezői is. Az idősebb endurósok bizonyára emlékeznek még az eseményre, hiszen a többnapos túra, egyben terepmotoros tréning útvonala Magyarországot is érintette – Münchenből Ausztrián, Csehországon és Szlovákián keresztül érkeztek hazánkba a résztvevők.

Persze ennél is ismertebb „szerep” jutott a TKC 80-nak a Ewan McGregor és Charley Boorman nevével fémjelzett, 2004-es sorozatban, hiszen a tízrészes Long Way Roundban is ilyen abroncsokkal tették meg a 115 napos és 30 395 kilométer hosszú utat.

Megváltoztak a túraendurók és a terepgumik is

A TKC 80 megjelenésekor a csupán 50 lóerős, utas nélkül akár 160-170-re is felgyorsuló BMW R 80 G/S számított a géposztály etalonjának, sőt maga volt a kategóriateremtő. Erre még egészen keskeny, 80/90-21 és 120/70-17 méretű abroncsokat szereltek fel, és a 800-as boxer tömege csurig tankolva sem érte el a kétszáz kilót.

Ezzel szemben ma jellemzően 120/70-19 és 170/60-17 méretű köpenyeken futnak a – 150-160 lóerős és 250-260 kilós – túraendurók, míg a forgatónyomaték a szerény 50-60 Nm-ről két-háromszorosára nőtt. Eközben szigorodtak a gumikra vonatkozó EU-s előírások, ezért úgy kellett javítani a száraz- és nedvestapadáson, hogy az abroncs megfeleljen az új motorok támasztotta kihívásoknak, valamint a környezetvédelmi szabályoknak. Ezt többek között úgy érték el, hogy az övszerkezet kialakításához poliamid-, illetve aramidszálakat használtak fel – utóbbit a DuPont-márkanév elterjedése miatt egyszerűen csak kevlárszálként ismerik a köznyelvben. A folyamatos fejlesztés révén a TKC 80 továbbra is helytáll aszfalton – miként az kiderült tavalyi tesztünkből is –, emellett megőrizte öntisztuló képességét, futásteljesítményét és kiváló oldaltartását laza talajon.

Continental TKC 80: több egy guminál, társ a túrákon

Raphael Michels, a vállalat termékmenedzsere úgy jellemezte a 40 éves TKC 80-at, hogy nem egyszerűen termék, amire szükség van bizonyos időközönként, hanem hatékony társ az igazán felejthetetlen túrákon. Hogy ez mennyire így van, azt a Continental hamarosan bemutatja idén tavaszi kampányában. Az „Egy legenda nyomában” sorozat arról szól, hogy miként fejlődött és lett egyre jobb a TKC, az egyes részek pedig a vállalat Instagram- és Facebook-oldalán lesznek elérhetőek.

A futásteljesítményre és az alacsony zajszintre vonatkozó állítások gyakorlatban is helytállónak bizonyultak, ugyanis Villányi András tavaly TKC 70-ről 80-ra váltott, és tapasztalatait velünk is megosztotta. Így mesélt akkor az új abroncsról:

Idén tavasszal, a szett felszerelését követően először aszfalton és alacsonyabb sebességgel próbálgattam a köpenyeket, mivel tartottam tőle, hogy bütykös terepgumiként nem fogja hozni a hagyományos közúti abroncsok kanyarodási és tapadási képességeit. Itt ért az első meglepetés, mivel játékos könnyedséggel és kiszámíthatóan fordult a motor. Fokozatosan emelve a tempót kialakult közöttünk a bizalom, és azon kaptam magam, hogy ugyanolyan határozottan és a megszokott sebességgel veszem a kanyarokat, mint a korábban használt, főleg aszfaltra tervezett köpenyekkel.

Ez azért is lehet, mert a profilkialakítás szinte megegyezik a Continental TrailAttack sorozatával, viszont itt sokkal nyitottabb és terepesebb a mintázat. Ami feltűnt még, hogy kizárólag igazán lassú araszolásnál lehet érezni a bütykök miatti enyhe rázkódást, ami már 20-30 km/h után teljesen megszűnik. Szintén nem kellett volna izgulnom a bütykök okozta gördülési zaj miatt: új állapotában gyakorlatilag egy aszfaltgumi zajszintjét hozta

– emelte ki András.

A Dolomitoktól egészen az albán hegyvidékig tartó próbákon remekül vizsgázott a TKC 80, és a változatos nyúzópróba dacára a hátsó 9000, míg az első 16 000 kilométer után szorult cserére. Összegezve a tapasztalatokat, András megemlítette, hogy a nedves, fehér aszfaltot és a mély sarat leszámítva valóban mindenhol magabiztosan viselkedett a Transalp, nagy sebességnél is stabil maradt, nem kúszott vagy vált bizonytalanná, és kiváló volt az az egyenesfutása. Hátrányként mindössze annyit jegyzett fel, hogy néhány ezer kilométer után egy fokkal zajosabbá vált az abroncs, illetve a hátsó gumi kezdeti, gyorsabb kopása miatt az erősebb motorokon rövidebb futásteljesítménnyel lehet számolni.

Azzal zárta a 16 000 kilométeres utat, hogy „a TKC 80 nagymértékben kitolta a túraenduró határait, ami így már tényleg teljes értékű utazó- és terepmotor lett, és ez kimondottan fontos előny egy többcélú abroncsnál.”