A nemrég megjelent tanulmányban több mint hetven olyan brit útszakaszt vizsgáltak, ahol a korábbi 30 és 40 mérföld/óra (48-64 km/h) helyett 20 mérföld/órára (32 km/h) csökkentették a megengedett sebességet. A kutatók arra voltak kíváncsiak, kevesebb baleset történt-e a drasztikus szigorítás óta, illetve csökkent-e a sérültek száma.
A Belfastban zajlott vizsgálatból kiderült, hogy az autósok inkább elkerülik az ilyen zónákat, azaz érezhetően kisebb az átmenőforgalom a 20-as korlátozás alá eső szakaszokon, ám ez önmagában nem elég ahhoz, hogy elérjék az eredeti célt, azaz kevesebben sérüljenek meg közlekedési balesetekben. A táblák kihelyezését követően ugyanis
nem volt értékelhető különbség a módosítás előtti és utáni esztendőkben, sem a balesetek, sem az áldozatok számában.
Azt persze a tanulmány készítői is leszögezték, hogy hogy a megvizsgált 76 helyszín nem túl sok, más kutatásokban ennél lényegesen magasabb mintával dolgoznak, de az eredmény akkor is önmagáért beszél. A sebességcsökkentés tehát – önmagában – kevés a sikerhez, ugyanakkor lényeges, hogy korábbi vizsgálatok szerint nagyban befolyásolja a gázolás kimenetelét, hogy 30, 40 vagy 50 km/órával történik az ütközés. Például a Belgiumban zajlott felmérésnek az lett az eredménye, hogy az 50 km/órás sebességű gázolások csaknem felében életét veszíti az áldozat, míg 30 km/óránál ez az arány mindössze öt százalék.
Immáron hazánkban is elkezdődött a folyamat – idén nyáron a VI., VII. és a VIII. kerület vezetői úgy döntöttek, hogy egységes szabályok alapján vezetnék be Budapest szívében a 30 km/órás sebességkorlátozást.