A legfontosabb változás, hogy a gyorshajtás, a biztonsági öv használatának elmulasztása, a tilos jelzésen történő áthaladás és ittas vezetés esetén a rendőrség visszatarthatja a járművet a bírság kifizetéséig, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy ilyen esetben a hatóság elveszi a forgalmi engedélyt. Szintén visszatartható a jármű, ha az ellenőrzés során kiderül, hogy a jármű üzembentartójának közigazgatási bírság tartozása van. Ez az intézkedés elsősorban a külföldi járműtulajdonosokat érinti, hiszen nem lehet visszatartani járművet, ha magyarországi bejelentett lakcímmel és érvényes adószámmal, adóazonosító jellel rendelkezik a tulajdonos. A rendőrség azt reméli, hogy elsősorban a külföldi hatósági jelzéssel ellátott gépjárművekkel elkövetett szabályszegések száma fog csökkenni az intézkedés bevezetése után. 2014-től az európai uniós országoknak kötelességük lesz kiadni egy másik EU-tagállam részére azoknak az autósoknak az adatait, akik szabálysértést követnek el külföldön, vagyis behajtható lesz az unió területén belül a bírság összege.
Magasabb bírságok az utakon
Ha gyorshajtás, biztonsági öv használatának elmulasztása, tilos jelzésen történő áthaladás vagy ittas vezetés miatt indul a közigazgatási eljárás, és az elkövető kiléte a helyszínen ismertté válik, akkor az üzembentartóval szemben nem, csak a tényleges elkövetővel szemben folytatható le eljárás. Július elsejétől kikerülnek a közigazgatási eljárási körből a gyermekbiztonsági rendszer, a motorkerékpár-bukósisak és a mobiltelefon használatára vonatkozó rendelkezések, ezek a jövőben szabálysértésnek minősülnek, így maximum harmincezer forint bírsággal sújthatók.
Az ittas vezetés és a megengedett legnagyobb sebesség túllépése átkerül a közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegések közé, de gyorshajtásnál kivételt jelentenek közigazgatási bírság hatálya alá nem tartozó esetek - a gyakorlatban ez jellemzően 15-20 km/h-s sebességtúllépést jelent -, ezek továbbra is szabálysértésnek minősülnek.
Jelentős változás, hogy a bejelentés szerint nincs tolerancia a rendszerben, és a legkisebb mértékű sebességtúllépés is szankciót von maga után. Ha a gyakorlatban is megvalósul ez a szigorítás, akkor jelentősen nőhet a gyorshajtások miatt kiszabott bírságok száma, hiszen eddig bizonyos tűréssel dolgoztak sebességméréskor, például városban jellemzően csak 68 km/h felett készült fénykép vagy videófelvétel a gyorshajtóról. Az új rendszer alapján, ha valaki 50 kilométeres óránkénti sebességkorlátozásnál 110 kilométeres sebességgel halad, 130 ezer forint bírságra és 6 büntetőpontra számíthat. Ugyanebben az esetben, 120 kilométeres óránkénti sebességnél a bírság összege 200 ezer forint, a büntetőpontok száma pedig 8 lesz.
Közigazgatási bírsággal sújtandó, ha valaki áthalad a tilos jelzés ellenére a vasúti átjárón, és az ittas vezetés vétsége is ebbe a kategriába tartozik a mai naptól. Utóbbit szigorúbban sújtják, véralkohol-koncentrációtól függően 150, 200 vagy 300 ezer forint lehet a bírság és 6-8 büntetőpontot szabnak ki érte, de csak bűncselekmény esetén - vagyis 0,8 ezrelék véralkohol szint felett - veszik el a jogosítványt.
Szigorodnak a jogsértésekhez rendelt előéleti pontszámok: szabálysértéseknél 1-5 helyett 1-8 pont, gondatlan bűncselekmény esetén 6 helyett 9, szándékos bűncselekménynél 9 helyett 11 pont jár júliustól. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy két súlyos szabályszegéssel elérhető a 18 pont, vagyis ilyen esetben fél évre eltiltják az elkövetőt a vezetéstől.
Változik a biztonsági öv használatára vonatkozó bírságolás is, lakott területen belül 15 ezer, lakott területen kívül 30 ezer, autóúton és autópályán 40 ezer forint a bírság mértéke, amit az utasnak és a járművezetőnek külön-külön kell megfizetnie, ha egyikőjük sem volt bekötve, büntetőpont természetesen csak a sofőrnek jár ez esetben.
A Közlekedési Hatóság létrehozta a központi bírságnyilvántartást, amelyből ellenőrizni tudják, hogy kik azok, akik egy esetleges korábbi bírságot nem fizettek ki.