"Sötét van... Csak halk csörgés hallatszik, saját levegővételed, és szived dübörgése...szorító kényelmetlen érzés, ahogy kiegyenesedni próbálsz...
nem küzdesz ellene... Előrehajolsz, fellélegzel, mélyet sóhajtasz, fény villan a szemed elött, pillanatra elkápráztat és ujjad érintésére
feldübörög a GÉP... Bal lábad alatt csattan a valtó, az ember és a hatalmas tömeg együtt lendül előre.
Combod közé szorítod a vibrálva reszkető lovadat, nyugtatóan suttogsz neki, ahogy gyorsításra ösztönzöd, máris lecsitul, ott van, ahol igazán
otthon érzi magát, a sebesség mámorában. Apró rezzenésekkel veszi a többi sebességet, és a fáktól szegélyezett kanyargos, fekete aszfaltcsik
egyre gyorsabban gördul tova alattatok az ejszakában... Most kezdtek élni, ahogy az első kanyarhoz érve pillanatra mintha megtorpannátok,
majd rázuhantok az ívre, gondolataid összesimulnak a ménnel, érzed amit ő érez, lüktető varázs, szédítő, émelyítő erő, ami öledet a nyeregbe
préseli... Látod, vagyis sejted, hogy a kanyar enyhül, jobb csuklód önkéntelenül rácsavar a markolatra, táltosod ordítva szökken tovább,
megvadulva győzni vágyva, maga mögé utasítva bárkit és bármit.
Mosolyogva hagyod zabolátlan csikódat tombolni, csak olykor fogod vissza, vigyázva rá. Ez a Ti harcotok. De nem egymás ellen, hanem egymás oldalan..."
Hat... betegre aludtam magam, uh ez nem alternativa sajnos
meg elhibaztam a ma reggelt: athivtam oreganyamat ebedre, ugyhogy megint a konyhaban kell toltenem egy kis idot
de nagyon szep, igazan lanyos lett a szentem!
de legalabbis par melegebb pulcsit elo kell kotorni a szekreny melyerol...
De eljön még az én időm
Lecso, ez tenyleg nagyon szep volt!
este elalvas elott is elolvasom majd
Erőt ad átvészelni ezt az érdekes telet!
Az indes Pannoniás fórumán találtam.
"Sötét van... Csak halk csörgés hallatszik, saját levegővételed, és szived dübörgése...szorító kényelmetlen érzés, ahogy kiegyenesedni próbálsz...
nem küzdesz ellene... Előrehajolsz, fellélegzel, mélyet sóhajtasz, fény villan a szemed elött, pillanatra elkápráztat és ujjad érintésére
feldübörög a GÉP... Bal lábad alatt csattan a valtó, az ember és a hatalmas tömeg együtt lendül előre.
Combod közé szorítod a vibrálva reszkető lovadat, nyugtatóan suttogsz neki, ahogy gyorsításra ösztönzöd, máris lecsitul, ott van, ahol igazán
otthon érzi magát, a sebesség mámorában. Apró rezzenésekkel veszi a többi sebességet, és a fáktól szegélyezett kanyargos, fekete aszfaltcsik
egyre gyorsabban gördul tova alattatok az ejszakában... Most kezdtek élni, ahogy az első kanyarhoz érve pillanatra mintha megtorpannátok,
majd rázuhantok az ívre, gondolataid összesimulnak a ménnel, érzed amit ő érez, lüktető varázs, szédítő, émelyítő erő, ami öledet a nyeregbe
préseli... Látod, vagyis sejted, hogy a kanyar enyhül, jobb csuklód önkéntelenül rácsavar a markolatra, táltosod ordítva szökken tovább,
megvadulva győzni vágyva, maga mögé utasítva bárkit és bármit.
Mosolyogva hagyod zabolátlan csikódat tombolni, csak olykor fogod vissza, vigyázva rá. Ez a Ti harcotok. De nem egymás ellen, hanem egymás oldalan..."
meg elhibaztam a ma reggelt: athivtam oreganyamat ebedre, ugyhogy megint a konyhaban kell toltenem egy kis idot
akkor ez egy jó megoldás lehet
Kitakarítottál, tegnap már úgyis főztél mára
Itt a pihi ideje.
elkeseredek es visszafekszem aludni
majors, hol van az az itt?
itt csak kod van, a szemben levo fat sem latni
Itt esik az eső!
Karmi!
Az nem super sport gumi!
amúgy jó reggelt így vidékről a telefonról.
Van itt valaki?
holnap korán kelek