kedvencek : Ekvatoriális: a pálya az egyenlítő síkjában fekszik, inklinációja 0°.
Poláris: a pálya elhalad az Északi- és a Déli-sark felett, inklinációja 90°.
Molnija-típusú: rendkívül elnyúlt – numerikus excentricitása 0,7-nél nagyobb –
pálya, apogeum-magassága kb. 40.000 km, perigeum-magassága kb. 500 km,
keringési ideje kb. 12 óra, amiből 11-et az északi félteke felett tölt. Magas
földrajzi szélességű helyek távközlési ellátásánál használják
Geoszinkron: keringési ideje 24 óra, magassága 42 266 km a Föld középpontjától,
de a pálya inklinációja nem 0°. Egy 8-ast ír le az Egyenlítő egy pontja körül.
Geostacioner pálya helyett használható, ha meg akarják növelni az űreszköz
élettartamát, és a földi mozgó felhasználóknak úgyis real-time követőberendezésük
kell hogy legyen – pl. kamion-követő rendszer.
Geostacioner: keringési ideje 24 óra, magassága 42 266 km a Föld középpontjától,
a pálya inklinációja 0°, numerikus excentricitása 0. Az Egyenlítő egy adott pontja
fölött „álló” műholdakat a Föld bármely pontjáról állónak látjuk, így fix telepítésű
antennákkal használhatók. Távközlési, leginkább műsorszóró célokra használják
ezeket a műholdakat, melyekről a felszín 42%-a látható.
Retrográd: sebességének a Föld forgásával ellentétes összetevője is van. Azoknál
a műholdaknál lehet jelentősége, amelyek feladata megkívánja, hogy azonos
időben azonos földrajzi szélességű helyek fölött repüljön a műhold, pl.
fényképezés, távérzékelés céljából. Ezek a speciális pályák az ún. napszinkron
pályák.
A RENDSZERBEN ALKALMAZOTT JELEK
A műholdas globális helymeghatározó rendszer aktív műholdakkal és passzív
vevőkészülékekkel működik, azaz a jelek a rendszerben egy irányban terjednek, a
műholdakról a vevőkészülékek felé. A műhold által kisugárzott jelek többféle feladatot látnak
el: támogatják a távolság mérését, és információkat visznek át a műholdról a
vevőkészülékekbe (pl. a műhold pályaadatait, a pontos időt, a távolságmérés korrekciós
adatait stb.).
A jelek frekvenciája
A GPS rendszerben kétféle frekvenciájú (vivőfrekvenciájú) jelet használnak:
f1=1575,42 MHz, λ1=19 cm, f2=1227,60 MHz, λ2=24,4 cm.
A két jel pontosan szinkronban van egymással, mindkettő egy közös alapjel felharmonikusa.
A párhuzamosan érkező jelek szétválasztása
A korábbiakban láttuk, hogy a vevőkészüléknek egyszerre több műhold jelét kell venni, mivel
a helymeghatározáshoz több műhold távolságát kell egy időben mérni. Szokásos rádiós jelek
alkalmazása esetén ugyanaz a vevő egy időben két vagy több jelet ugyanabban a
frekvenciasávban nem tud venni, mivel a különböző forrásokból származó jelek zavarják
egymást. Több műhold jelének egyidejű vétele esetén a GPS rendszer vevőjében is fellépne
ez a hatás, ha nem alkalmaznának egy olyan speciális eljárást, amely lehetővé teszi a
különböző műholdakról érkező jelek szétválasztását. Ez az eljárás a kódosztásos többszörös
hozzáférés, amelyben az egyes párhuzamosan
jól van megyek mert agyonbicikliztük magunkat
nagyon hideg van itt..meg a szél is fúj