Aludj csak drágaság, s majd meséld el hol jártál,
Álmod elején szépen megfürdettelek mikor majd felébredsz rád sem ismerek,
Izmos lábaid majd szinte odaszögelnek az útra,
Hidd el az új láncszetted nem lesz megnyúlva,
És ha majd megéhezünk a benzinkúton egy nagy zsíros hambira, hirtelen lelassít majd a karbon-kerámia hisz az is Brembo akár csak az új féktárcsa.
Ígérem jövőre is gondos gazdád leszek és várnak majd újra a kilométerek,
Addig csak aludj és ne gondolj a múltra hiszen tiéd a jövő mert színt viszel az útra